Ursula von der Leyen: A Kínával való szakítás nem életképes

Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.

Strasbourg, 2023. április 18. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok stratégiájának szükszégsségérõl rendezett vitán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. április 18-án. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Von der Leyen szerint több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség, illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.

Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU–Kína kapcsolatok, már csak azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek Pekinghez.

Josep Borrell ,az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU és Kína közötti kapcsolatok stratégiájának szükségességéről rendezett vitán (Fotó: Julien Warnand)

„Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét” – mutatott rá.

Véleménye szerint, a közös stratégia kialakítása során nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.

Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért, mert az ország nem demokratikus

– fogalmazott hozzátéve, hogy „több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel” – hívta fel a figyelmet.

Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá. Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért „a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával”, úgy, hogy közben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.

Tajvannal kapcsolatban Borrell felhívta a figyelmet, hogy a régió Európa számára kulcsfontosságú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt.

„A Tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne az EU-nak kell ott lennie, a hajózás,, a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” – hangsúlyozta. 

Véleménye szerint, el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú.

A főképviselő „a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan is érkezzenek” és „a status quóhoz való visszatérés” mellett érvelt.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek „normálisan”, ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból.

„Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” – jelentette ki.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok stratégiájának szükségességéről rendezett vitán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. április 18-án.  (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)