Biztosra csak keveset tudunk
Noha az amerikai hadsereg rutinszerűen készít terveket gyakorlatilag minden lehetséges konfliktusra – ideértve Kína meglepetésszerű tajvani megtámadását, vagy egy afrikai vagy közel-keleti viszályt –, az elzárt Észak-Korea esetében Washingtonnak jóval nehezebb dolga van.
Amerikai parancsnokok is elismerik, hogy jelentős tudásbéli hiányosságaik vannak Phenjan terveit, képességeit, doktrínáit és a katonák harci hajlandóságát illetően.
Ez szó szerinti egy fekete lyuk
– mondta Michael Martin vezérőrnagy, az amerikai különleges műveleti parancsnokság Koreával foglalkozó vezetője a The Washington Times amerikai lapnak, utalva az észak-koreai hadsereg és a nukleáris fegyverek ütőképességének ismeretének hiányára, amely szerinte egy, a koreai-félszigeten kialakult konfliktus esetén problémákhoz is vezethetne.
Martin szerint ezért az észak-koreai nukleáris programot és a hadsereget is az alulbecslés elkerülése érdekében úgy kell kezelni, mintha a vélt képesség a tényleges lenne.
Hozzátette: az amerikai hadtörténelemben nem egyedülálló a hiányos információk ellenére folytatott harc – utalt a tálibok feltételezett képességeire.
Csak 34. a rangsorban
A globális katonai képességi rangsorban (Global Firepower) mintegy hatvan különböző tényező figyelembevételével, – mint a hagyományos katonai képességek állapota földön, vízen, levegőben; a felszerelés, a katonák száma, a természeti erőforrások, a pénzügyi keret vagy épp a földrajzi elhelyezkedés – Észak-Korea a 34. helyre került a 145 ország rangsorában. Összehasonlításképp: az Egyesült Államok az első, Oroszország a második, Kína a harmadik, míg Phenjan egyik legfőbb ellenfele, Dél-Korea a hatodik helyre került.
A 34. hely ellenére az észak-koreai hadsereg a számok alapján a „világ egyik legfélelmetesebbje”, becslések szerint évi 7–11 milliárd dollárt költenek rá, vagyis az ország GDP-jének húsz-harminc százalékát – ezzel GDP-arányosan Phenjan költi a legtöbbet a hadseregére a világon.
A Council on Foreign Relations amerikai agytröszt becslése szerint a haderő mintegy 1,2 millió főt számlál, további hétmillió tartalékossal és egy erős ballisztikusrakéta-programmal, amely kapcsán Phenjan csak tavaly több mint száz rakétakísérletet hajtott végre.
Az persze kérdéses, hogy a szovjet időket idéző hadsereg felszerelése mennyire fejlett, ugyanakkor szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt években – részben a külföldi hírszerzésnek köszönhetően – komoly fejlesztésekre került sor.
Veszélyes lehet a Kim családért érzett lojalitás
Az amerikai és dél-koreai szakértők Phenjannal kapcsolatos egyik legnagyobb félelme furcsamód nem a jelenlegi helyzet fennmaradása, hanem épp a kommunista ország reakciója a jövőjét veszélyeztető tényezőkre.
David Maxwell, az Foundation for Defense of Democracies amerikai agytröszt vezető munkatársa szerint az észak-koreai fegyveres erők ugyanis mindenekelőtt a Kim család iránt éreznek lojalitást, ideértve a hagyományos parancsnoki struktúrák figyelembevételét.
Felkészültnek, de óvatosnak kell lennünk, mert az arrogancia öl
– nyomatékosított Maxwell utalva az észak-koreai hadsereg moráljára.
Az észak-koreai stratégia gerincét a külső fenyegetéstől való félelem adja – amely a huszadik századi Japán megszállás, majd a félsziget erőszakos felosztásából fakad. A Kim család teljhatalma is éppen ebből a félelemből ered, ugyanis ők „megígérték” a koreai népnek, hogy megvédik őket a külső fenyegetésektől.
Phenjan nemzetbiztonsági stratégiája pedig kettős:
egyrészt biztosítani kívánja a Kim család hosszú távú hatalmát a függetlenség érdekében, másrészt megtartani a koreai-félsziget feletti meghatározó befolyást.
Így a kommunista ország nukleáris és ballisztikus programja is a külső fenyegetések elleni védekezést és az elrettentést szolgálja.
Sőt, Phenjan olyan új fegyverekkel is kísérletezik, mint a nukleáris képességgel felszerelt víz alatti drón, amely képes hatalmas radioaktív szökőár létrehozására. Noha elemzők szkeptikusak voltak az eszköz valós fenyegetését illetően, a tesztelések eddig Phenjan várakozásait támasztották alá.
