Dél-Amerikát győzködi a Nyugat

Nyomást gyakorolnak az európai államok a semleges dél-amerikai országokra, hogy az Oroszországgal és Kínával szembeni diplomáciai hadviselésben a Nyugat oldalára álljanak. Csakhogy az érintett országok egészen másképp vélekednek a kérdésről.

Kijev, 2023. április 20. Jens Stoltenberg, a NATO fõtitkára (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Lula a Twitteren azt írta a háborúval kapcsolatban, hogy sem Putyin, sem Zelenszkij nem beszél a békéről, holott a béke az egyetlen, amivel megmenthető lenne több ezer ember élete. Hozzátette, elítéli Ukrajna területi megszállását, amihez az oroszoknak nem volt joguk

Sinto que nem o Putin nem o Zelensky estão falando em paz agora. Parece que os dois estão convencidos que alguém vai ganhar. Mas somente a paz vai fazer com que não morram mais pessoas. Brasil, China, Índia e Indonésia são alguns países empenhados em construir a paz. Todos nós…

— Lula (@LulaOficial) May 21, 2023

Dél-Amerika országai fontos kitermelői a technológiai és hadászati célra egyaránt létfontosságú ásványoknak és érceknek, azonban mindeddig tartózkodtak attól, hogy hogy teljes mellszélességgel beálljanak Ukrajna mögé. 

Brazília például nem hajlandó katonai segélyt nyújtani vagy szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, más latin-amerikai országok tisztviselői pedig szkeptikusan nyilatkoztak a konfliktusba való beavatkozásról, mondván, hogy ez a nagyhatalmak hatáskörébe tartozik.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia meg tudja-e győzni Chilét, hogy katonai segélyt nyújtson Ukrajnának, egy chilei tisztviselő így válaszolt: „Nem fog megtörténni, egyáltalán nem... Ez egy olyan téma, amelyet a nagyhatalmaknak kell megoldaniuk, nem pedig olyasmi, amit mi a világ végéről tehetünk.”

Az EU is tett hasonló kísérleteket a dél-amerikai országokkal való kapcsolatfelvételre, többek közt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár is ellátogatott a régióba. Németország különösen szorgalmazza a Latin-Amerikával való szorosabb kapcsolatokat, és szeretne jelentős kereskedelmi megállapodást kötni a dél-amerikai államokat tömörítő Mercosur-csoporttal. Ennek előmozdítása érdekében hamarosan Ursula von der Leyen is ellátogat Chilébe, Brazíliába és Argentínába.

Az európai hatalmak igyekeznek ellensúlyt képezni Kínával szemben, amely viszont számos latin-amerikai ország jelentős kereskedelmi partnere. A latin-amerikai tisztviselők szép szavak helyett konkrét kötelezettségvállalásokat és ösztönzőket várnak Európától.

A nyugati hatalmak és Ukrajna nem csupán Dél-Amerikát szeretnék bevonni a konfliktusba. A hétvégi hirosimai G7-csúcs során, amelyre India megfigyelőként kapott meghívást, Zelenszkij ukrán elnök többek között Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is tárgyalt, a támogatását kérve.

Korábban pedig Szaúd-Arábiában bukkant fel az ukrán államfő, ahol hivatalának közleménye szerint elsősorban a béketervéről tárgyalt a szaúdi koronaherceggel, illetve sürgette a résztvevőket, hogy álljanak ellen Moszkva befolyásának, és vegyék fontolóra az általa javasolt béketervet, amely magába foglalja az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)