Dél-Amerikát győzködi a Nyugat

Nyomást gyakorolnak az európai államok a semleges dél-amerikai országokra, hogy az Oroszországgal és Kínával szembeni diplomáciai hadviselésben a Nyugat oldalára álljanak. Csakhogy az érintett országok egészen másképp vélekednek a kérdésről.

Magyar Nemzet
2023. 05. 24. 12:39
STOLTENBERG, Jens; ZELENSZKIJ, Volodimir
Kijev, 2023. április 20. Jens Stoltenberg, a NATO fõtitkára (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

James Cleverly brit külügyminiszter Brazíliába, Kolumbiába és Chilébe is ellátogatott a héten. A külügyminiszter már egy decemberi beszédében előrevetítette, hogy lépéseket kíván tenni azon országok irányába, amelyek nem akarnak elköteleződni egyik oldal iránt sem az orosz–ukrán háborúban. A latin-amerikai országok azonban a saját érdekeik mentén navigálnak, és fenntartják az autonómiájukat.

Az európai diplomáciai erőfeszítéseknek az a célja, hogy támogatást szerezzenek Ukrajnának, és biztosítsák az ország számára a kritikus ásványkincseket és katonai segélyt. Chile és Brazília is több száz német gyártmányú Leopard harckocsival rendelkezik, olyanokkal, amilyeneket a Nyugat az elmúlt hónapokban Ukrajnának adott. Kolumbia és Brazília pedig rendelkezik orosz gyártmányú haditechnikai eszközökkel, köztük MiG szállítóhelikopterekkel, valamint páncéltörő rakétákkal, amelyek az ukrán hadsereg számára igen hasznosak lennének.

Cleverly látogatása előtt egy, a Politico portálnak nyilatkozó brazil tisztségviselő gyakorlatilag kizárta, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatást. A tárgyalásokat ráadásul külön nehezíti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-ek hétvégi hirosimai csúcstalálkozóján elkésett a Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel való találkozójáról, aki felháborodva vette tudomásul a tiszteletlenséget.

Lula a Twitteren azt írta a háborúval kapcsolatban, hogy sem Putyin, sem Zelenszkij nem beszél a békéről, holott a béke az egyetlen, amivel megmenthető lenne több ezer ember élete. Hozzátette, elítéli Ukrajna területi megszállását, amihez az oroszoknak nem volt joguk

Dél-Amerika országai fontos kitermelői a technológiai és hadászati célra egyaránt létfontosságú ásványoknak és érceknek, azonban mindeddig tartózkodtak attól, hogy hogy teljes mellszélességgel beálljanak Ukrajna mögé. 

Brazília például nem hajlandó katonai segélyt nyújtani vagy szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, más latin-amerikai országok tisztviselői pedig szkeptikusan nyilatkoztak a konfliktusba való beavatkozásról, mondván, hogy ez a nagyhatalmak hatáskörébe tartozik.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia meg tudja-e győzni Chilét, hogy katonai segélyt nyújtson Ukrajnának, egy chilei tisztviselő így válaszolt: „Nem fog megtörténni, egyáltalán nem... Ez egy olyan téma, amelyet a nagyhatalmaknak kell megoldaniuk, nem pedig olyasmi, amit mi a világ végéről tehetünk.”

Az EU is tett hasonló kísérleteket a dél-amerikai országokkal való kapcsolatfelvételre, többek közt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár is ellátogatott a régióba. Németország különösen szorgalmazza a Latin-Amerikával való szorosabb kapcsolatokat, és szeretne jelentős kereskedelmi megállapodást kötni a dél-amerikai államokat tömörítő Mercosur-csoporttal. Ennek előmozdítása érdekében hamarosan Ursula von der Leyen is ellátogat Chilébe, Brazíliába és Argentínába.

Az európai hatalmak igyekeznek ellensúlyt képezni Kínával szemben, amely viszont számos latin-amerikai ország jelentős kereskedelmi partnere. A latin-amerikai tisztviselők szép szavak helyett konkrét kötelezettségvállalásokat és ösztönzőket várnak Európától.

A nyugati hatalmak és Ukrajna nem csupán Dél-Amerikát szeretnék bevonni a konfliktusba. A hétvégi hirosimai G7-csúcs során, amelyre India megfigyelőként kapott meghívást, Zelenszkij ukrán elnök többek között Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is tárgyalt, a támogatását kérve.

Korábban pedig Szaúd-Arábiában bukkant fel az ukrán államfő, ahol hivatalának közleménye szerint elsősorban a béketervéről tárgyalt a szaúdi koronaherceggel, illetve sürgette a résztvevőket, hogy álljanak ellen Moszkva befolyásának, és vegyék fontolóra az általa javasolt béketervet, amely magába foglalja az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.