A Legfelsőbb Bíróság döntése kimondja, hogy a faji származás figyelembe vétele a felvételi eljárás során sérti az Egyesült Államok Alkotmányának 14. kiegészítését, ami az egyenlő bánásmódról szól.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű jogi fórumának bírái 6:3 arányban adtak igazat a Diákok az Igazságos Felvételiért (Students for Fair Admission) nevű, nagyrészt ázsiai diákot tömörítő szervezetnek, amely két nagy hagyományú egyetem, a Harvard és az Észak-karolinai Egyetem évtizedek óta életben lévő gyakorlata miatt indított pert. Az első bíróság keresetet még 2014-ben a Harvard Egyetem ellen nyújtották be azzal érvelve, hogy a felvételi gyakorlata sérti a faj, bőrszín és etnikai származás alapú diszkrimináció tilalmát kimondó állampolgári jogokról szóló törvényt (Civil Rights Act).
A Harvard Egyetem vezetése közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az intézmény eleget tesz a Legfelsőbb Bíróság határozatának, de hozzáteszi, hogy megőrzik az egyetem alapértékeit és továbbra is úgy gondolják, hogy a „sokféleség és különbség lényegi elemei a tudományos kiválóságnak”.
Joe Biden elnök a döntés után bírálta a Legfelsőbb Bíróságot és kijelentette, határozottan ellenzi azt, és azt javasolta az ország felsőoktatási intézményei számára, hogy találjanak kerülőutat, mert szavai szerint a bíróság évtizedes jogi precedenst hagyott figyelmen kívül csütörtöki döntésével.
Barack Obama korábbi elnök, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke szintén egyet nem értésének adott hangot a legfőbb jogi fórum döntése nyomán, aki feleségével együtt úgy fogalmazott, hogy „megszakad a szívük a fiatalokért”, akik érintettjei a döntésnek. Közben Tim Scott szintén afroamerikai szenátor, republikánus elnökjelölt méltatta a döntést, amit szavai szerint ünnepelni kell, és hazugságok terjesztésével vádolta Barack Obama korábbi elnököt.
Clarence Thomas, bíró, aki a Legfelsőbb Bíróság második afroamerikai tagja a többségi döntés megszavazása mellett azzal érvelt, hogy az világossá teszi, az egyetemek eddigi felvételi gyakorlata nem más volt, mint egy irányt tévesztett, faji alapú különbségtétel, amit arra találtak ki, hogy biztosítsanak egy bizonyos faji-összetételt a bekerülő évfolyamokon. Hozzátette, hogy „fájdalmasan tisztában van azzal”, hogy a diszkrimináció milyen szenvedést okozott a saját faja tagjai számára, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban érvényesül az alkotmányban és a Függetlenségi nyilatkozatban lefektetett alapelv miszerint, „minden ember egyenlőnek teremtetett, egyenlő állampolgár, és a törvény előtti egyenlő elbírálásban részesül”.
Andrea Lucas, az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottságának (EEOC) vezetője azt jósolja, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése további hullámokat vethet, és jogi támadások kereszttüzébe kerülhetnek a(z egyébként már most is illegális) vállalati diverzitási programok, írja a Breitbart amerikai híroldal.
Úgy gondolom, hogy ez ébresztő lesz a munkáltatók számára. Most van itt az ideje - a legjobb alkalom a jogászok számára, hogy valóban megvizsgálják vállalati sokszínűségi programjaik jogszerűségét
− vélte Lucas, hozzátéve, hogy amennyiben kifejezetten vagy hallgatólagosan figyelembe veszik a faji hovatartozást a foglalkoztatási döntések során, az nem egyeztethető össze az amerikai jogrenddel, és erre a mostani döntés ismét ráirányítja a figyelmet.
Az elemzések a Legfelsőbb Bíróság pozitív diszkriminációt érintő döntésének országos jelentőségét a terhességmegszakításról szóló Roe v. Wade határozathoz mérik. A testület 2022 júniusában egy 70-es években hozott határozatot semmisített meg, ami akkor szövetségi joggá tette a terhesség-megszakítást.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
