Amerikában még 1938-ban iktatták törvénybe a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt, amire csak FARA-ként hivatkoznak a köznyelvben. A jogszabály megköveteli, hogy
a külföldi kormányok vagy más külföldi megbízók (beleértve az amerikaiakat is) nevében tevékenykedők kötelesek nyilvánosságra hozni a külföldi megbízókkal való kapcsolatukat és információkat szolgáltatni a tevékenységükről.
Azok ellen, akik ezt szándékosan elmulasztják, büntetőeljárás indulhat, olvasható az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján.
A törvényt a gyakorlatban is alkalmazzák. 2012 januárjában például egy kansasi bíróság egy év és egy nap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Mark D. Siljander korábbi michigani képviselőt az igazságszolgáltatás akadályozásáért és külföldi ügynökként való működésért. A volt képviselőt az Islamic American Relief Agency (IARA) nevű iszlám jótékonysági szervezetnek végzett munkája miatt ítélték el, amelyet a nemzetközi terrorizmussal is kapcsolatba hoztak.
Egy 2021-es kaliforniai esetben Imaad Shah Zuberit 12 év börtönbüntetésre ítélték, miután 2019-ben bűnösnek vallotta magát a FARA megsértésében, 2020-ban pedig az igazságszolgáltatás akadályozásában is.
2013 és 2017 között Zuberi külföldi állampolgárokat és külföldi kormányok képviselőit kereste meg azzal az állítással, hogy kapcsolatait felhasználhatja az amerikai külpolitika megváltoztatására az ügyfelei javára. A közpolitika befolyásolására irányuló erőfeszítései részeként Zuberi lobbistákat bérelt fel, PR-szakembereket foglalkoztatott, és kampányokat támogatott, így elősegítve a kapcsolatok kiépítését magas rangú amerikai tisztviselőkhöz, akiknél azután ügyfelei érdekében lobbizott.
A FARA-váddal kapcsolatban Zuberi elismerte, hogy hamis regisztrációs nyilatkozatokat nyújtott be, amelyek eltitkolták a Srí Lanka-i kormány nevében folytatott lobbitevékenységben betöltött szerepét, politikai hozzájárulásait és a kapott több millió dollárt.
Míg a saját belügyeibe láthatóan nem tűri a beavatkozást az Egyesült Államok, más országok belügyeivel kapcsolatban már jóval kevésbé finnyás. Mint az közismert, Magyarországon az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki,
amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.
Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról. Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány” duzzasztotta az MMM számláját.
A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén meghallgatták a Nemzeti Információs Központ összefoglaló jelentését a tavalyi országgyűlési választások külföldi befolyásolásával kapcsolatban.
A bizottság a jelentés titkosításának feloldását kérte, és amennyiben ez megtörténik, közzé is kívánja tenni azt.
Az illegális kampányfinanszírozás ügye a csütörtöki Kormányinfón is előkerült, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, ha az erről szóló levél megérkezik, a kabinet támogatja a jelentés titkosságának feloldását.
Aki azt ismeri, annak nem lehet kétséges, hogy a dollárbaloldal elnevezés az egy már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak azután, amit az ország és a törvények ellen elkövettek az előző választási kampányban
– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, nincs olyan demokratikus ország a világon, ahol megengedett, hogy külföldről támogassanak politikai pártokat. Ilyen nagyságrendben pedig ez végképp példátlan.
Amerika kapcsán egyébként érdemes azt is megemlíteni, hogy Joe Biden elnök fia, Hunter Biden ellen egyelőre nem emeltek vádat a FARA alapján, holott, mint Tucker Carlson jobboldali véleményvezér rámutatott, az ifjabbik Biden „külföldi ügynök volt”, de „soha nem regisztráltatta magát”.
