Kínának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy hagyjon fel háborújával, és haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából – jelentették ki az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői kétnapos brüsszeli találkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban pénteken. Hangsúlyozták: Kína egyszerre partnere, versenytársa és rendszerszintű riválisa az Európai Uniónak.
Különböző politikai és gazdasági rendszereik ellenére az Európai Unió és Kína közös érdeke a konstruktív és stabil kapcsolatok kialakításában rejlik, amelyek a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a kiegyensúlyozott szerepvállalás és a kölcsönösség tiszteletben tartásán alapulnak
– fogalmaztak. Az Európai Tanácsot alkotó tagállami vezetők kiemelték: az Európai Unió továbbra is együttműködik Pekinggel a globális kihívások kezelése érdekében, és arra ösztönzi a kínai vezetést, hogy tegyen lépéseket az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség, az egészségügy és a világjárványokra való felkészültség, az élelmezésbiztonság, a katasztrófaveszélyek csökkentése, az adósságkönnyítés és a humanitárius segítségnyújtás terén.
Emlékeztettek: az Európai Unió és Kína továbbra is fontos kereskedelmi és gazdasági partnerek. Az Európai Unió ugyanakkor törekszik az egyenlő versenyfeltételek biztosítására, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságára. Az Európai Unió folytatja nyersanyagfüggőségének és sebezhetőségének csökkentését, továbbá ellátási láncainak fenntarthatóságára törekszik.
A zárónyilatkozat szerint az uniót aggasztja a Tajvani-szorosban növekvő feszültség. Az Európai Tanács ellenez minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakkal vagy kényszerrel történő megváltoztatására, és megerősíti az EU következetes egy Kína politikáját – húzták alá.
Kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása mellett. Üdvözölték a Kínával folytatott emberi jogi párbeszéd újraindulását, ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a kényszermunkával, az emberi jogi jogvédőket és a kisebbségekhez tartozókat érintő bánásmóddal, a tibeti és hszincsiangi ujgur kisebbségre vonatkozó helyzettel, valamint Kína Hongkongra vonatkozó, korábbi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartásával kapcsolatban.
Az unió külső kapcsolatait illetően a vezetők elítélték a Koszovó északi részén a közelmúltban lejátszódott erőszakos incidenseket, és a feszültség azonnali csökkentésére szólítottak fel. A szerb és koszovói feleknek meg kell teremteniük az előre hozott választások feltételeit mind a négy érintett észak-koszovói településen – jelentették ki. Alapvető fontosságúnak nevezték, hogy folytatódjon az EU által közvetített párbeszéd, valamint a kapcsolatok rendezéséhez vezető útról szóló megállapodás végrehajtása magában foglalja a szerb többségű települések közösségének létrehozását. A tagállami vezetők emellett megerősítették elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán országainak majdani uniós tagságát magában foglaló perspektíva mellett.
Az Európai Tanács üdvözölte a Tunéziával megkötni tervezett partnerségi csomaggal kapcsolatos munkát is, amely a gazdasági fejlődés, a beruházások és a kereskedelem, a zöldenergiára való átállás és a migráció területét érinti.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek második napi tanácskozása után Brüsszelben 2023. június 30-án. Az uniós tagállami vezetők a migrációs és menekültügyi reformról tanácskoztak (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
