Kaotikus állapotok uralkodnak több német városban is, szír és libanoni bandák csaptak össze a nyílt utcán az Észak-Rajna–Vesztfália tartománybeli Castrop-Rauxelben és Essenben − számolt be a német sajtó. A Bild német lap közlése szerint az ellenséges nagycsaládok, klánok több száz tagja csapott össze, először csütörtökön Castrop-Rauxel városában estek egymásnak machetékkel, baseballütőkkel, vasrudakkal, falécekkel, késekkel. A leszámolás helyszínéül szolgáló körforgalomhoz a hatóságok nagy létszámmal érkeztek ki, azonban még így is nehezükre esett szétválasztani, majd letartóztatni a rendbontókat.
A Bild információi szerint egy 23 éves férfi súlyos sérüléseket szenvedett, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr könnyebben megsérült az összecsapások során.
Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon!
− fogalmazott határozottan Herbert Reul tartományi belügyminiszter. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szerint a hatóságok több embert is őrizetbe vettek. A szír és libanoni klánok tagjai pénteken is folytatták volna a harcokat, azonban ekkor már a rendőrség különleges egységeit is a helyszínre vezényelték. Összesen 116 embert ellenőriztek és kutattak át, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.
Összecsapások Essenben
Mindössze 24 órával a castrop-rauxeli események után Essenben is több száz szír és libanoni esett egymásnak. A Bild információ szerint a libanoni családok tagjai mintegy háromszázan, a szírek körülbelül kétszázan lehettek. A rendőrség gyanúja szerint az esseni eseményeknek köze lehet a csütörtöki castrop-rauxeli összecsapásokhoz.
Castrop-Rauxel után a szíriai és libanoni „nagycsaládok” 500 tagja Essenben is tömegverekedésbe keveredett
− írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.
Németországban egyébként régóta problémát okoznak a különböző, közel-keleti bevándorló hátterű, bűnszervezetként működő „nagycsaládok”. − Az olasz vagy orosz szervezett bűnözéssel ellentétben ezek a klánok nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A család minden, a becsületét mindenáron meg kell védeni − magyarázta a Deutsche Welle német közszolgálati médiának még 2020-ban Thomas Jungbluth, aki akkor az Észak-Rajna−Vesztfália tartomány bűnügyi hivatalának szervezett bűnözés elleni osztályát vezette.
A cikk megjegyzi, Essen városa a maffiabűnözés szempontjából különleges fókuszpontnak számít a tartományon belül, itt a legtevékenyebb a bűnszervezet, s azon belül is a libanoni maffia − amelynek feltehetően a mostani incidensekhez is köze van.
A romló közbiztonság ellenére ösztönöznék a bevándorlást
A németországi incidensek remek példái annak, hogy milyen hatásai lehetnek, ha elfogadják az új uniós migrációs paktumot. A javaslatcsomag értelmében a tagországoknak meghatározott számú migránst kellene befogadniuk, amennyiben nem tesznek így, óriási összegű büntetést kell fizetniük. A megállapodást nemrégiben szavazták meg a tagállamok belügyminiszterei, ami óriási felháborodást váltott ki az európai jobboldalon. Ez nem is meglepő, hiszen a számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára − írta a V4NA hírügynökség.
Az Europol adatai szerint a hatóságok tavaly az összes uniós tagállamban 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával, ebből 266 esetben iszlám terrorizmusról volt szó. A legtöbb dzsihadizmussal kapcsolatos letartóztatásra Franciaországban került sor (93), ezt követte Spanyolország (46), Németország (30) és Belgium (22). A letartóztatások e kategóriája 2020 óta minden évben emelkedett, az akkori 254-ről 2021-ben 260-ra, 2022-ben pedig 266-ra − emeli ki a V4NA.
Borítókép: A hatóságok előállítottak néhányat a rendbontók közül (Fotó: AFP/dpa/Markus Gayk)
