A jubileumi koncert első darabja Cherubini Médea című operájának nyitánya lesz. Ezt az operát 1799-ben mutatták be, három évvel később előadták Pesten is, méghozzá a mostani koncertjük helyszíne, a Vigadó előterében állt egykori Rondellában. Szefcsik Zsolt elmondta, hogy elhangzik majd egy baszk szerző, Juan Chrisostomo Arriaga egyetlen fennmaradt szimfóniája, amit az Erdődy Kamarazenekar már 2014-ben játszott Budapesten és Pécsett. Felcsendül még Chopin Andante spianato és Nagy Polonéz című műve, a szólista Bogányi Gergely lesz. Véleménye szerint a koncert talán legkülönlegesebb műsorszáma a már Franciaországban született, de angol származású szerző, George Onslow első szimfóniája lesz, amely magyarországi bemutatóként hangzik el. Az estet a korszak kiváló specialistája, Gérard Korsten fogja vezényelni.
Az Erdődy Kamarazenekar elmúlt évtizedei
A művészeti vezető a kezdetekre irányuló kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy harminc éve, 1994 őszén azzal a céllal alapította meg fiatal kollégáival az Erdődy Kamarazenekart, hogy elsősorban magyar vonatkozású művekkel bővítsék a többi zenekar által akkoriban játszott repertoárt. Ehhez eleinte a Zenetudományi Intézettől kaptak segítséget, de hamarosan ő is kutatni kezdett az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában, később vidéki és külföldi gyűjteményekben is. Ennek köszönhetően mára száznál több, Magyarországhoz kötődő értékes mű újrabemutatása fűződik az Erdődy Kamarazenekar nevéhez.
Vannak olyan szerzők, például Michael Haydn (Joseph Haydn öccse – a szerk.), akiknek műveit az elsők között kezdtük el újra játszani. Mi mutattuk be először két kantátáját és lemezre vettük az egyik legnagyobb miséjét, a Szent Teréz-misét. Előadtuk több szimfóniáját, ezek alapján kimondhatjuk, zenekarunknak szerepe volt abban, hogy a darabjait ma már sokkal gyakrabban tűzik műsorra más együttesek is, és újra elfoglalta az őt megillető helyét a hazai koncertéletben – avatott be a művészeti vezető.
Eddig összesen tizennyolc lemezfelvételt készítettek, ezek mindegyike tartalmaz magyar vonatkozású darabot. A legtöbb esetben első felvételként, és ezek közül több elnyerte különböző nemzetközi szaklapok kritikai díjait. A XVIII–XIX. századi bemutatókkal párhuzamosan hazai kortárs zenei műveket is kezdtek műsorra tűzni. Néhány szerzővel különösen jó kapcsolatuk alakult ki, akik aztán a zenekarnak ajánlották a műveiket. Szefcsik Zsolt elsőként Orbán György nevét említette, aki kamarazenekari művei közül a legtöbbet kifejezetten nekik ajánlotta. Ezeket be is mutatták és hármat lemezre is vettek közülük. Gyöngyösi Levente az egyik legjelentősebb művét, a Lukács-passiót ajánlotta nekik, amit 2012-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutattak be.
Együttesük specialitása lengyel művek hazai bemutatása is, most tartanak az ötödik lengyel–magyar témájú lemezüknél. Mindegyik CD-n fele-fele arányban találhatók lengyel, illetve magyar darabok.
A beszélgetés során a művészeti vezető kitért a szokásostól eltérő koncerthelyszínek felfedezésére is. Mint megtudtuk, évtizedek óta szívesen koncerteznek különböző kastélyokban: Eszterházán, Gödöllőn, Keszthelyen többször is adtak hangversenyt. Az utóbbi években a Nemzeti kastélyprogramban megújult kastélyokat is végigjárták, ezekben ők adtak először komolyzenei koncertet. A püspöki palotákban: Szombathelyen, Nagyváradon és Veszprémben úgy adnak koncertet, hogy először Szefcsik Zsolt felkutatja az ott valaha játszott műveket, és ezek közül is az unikális darabokra helyezi a hangsúlyt az előadásokon.
Végül elárulta, hogy sok olyan igényes és kvalitásos mű rejtőzik még a hazai levéltárakban, amelyek újrafelfedezésre várnak.
