idezojelek

Az új választás energiapolitikai fordulatot is hozhat Berlinben

Németország bajainak gyökere az eddigi elhibázott energiapolitika, ami súlyosan visszavetette az ország versenyképességét.

Hárfás Zsolt avatarja
Hárfás Zsolt
Cikk kép: undefined
Fotó: AFP/DPA/Frank Hoermann
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döbbenetes, de ebben az időszakban voltak olyan periódusok is, amikor a német importszükséglet a 16 ezer megawattot is meghaladta. Nos, ekkor is jól jöttek volna a leállított atomerőművek. Ráadásul a német energiahiány egyre feszültebb piaci helyzetekhez vezet, hiszen 

a tőzsdei árak sokkolóak: a kritikus időszakokban elérték az ötszáz–nyolcszáz euró/megawattóra értéket is, aminek a német versenyképesség látja kárát, és még akkor nem beszéltünk az átlagos amerikai vagy kínai energiaárakról, amelyek háromszorosát nyögi a német gazdaság…

Ezzel összefügg, hogy a naperőművi kapacitások felfuttatása hasonló problémát okoz Magyarországon is. Az utóbbi napok párás-ködös hazai időjárása miatt a naperőművi termelés kiesése a némethez hasonló, elképesztően magas hazai tőzsdei áramárakhoz vezetett, ami meggondolásra kell hogy intse a szakembereket a további fejlesztési terveket illetően.

A német importmérlegen belül a francia árambehozatal különösen pikáns, hiszen az ottani termelés több mint kétharmadát atomerőművek állítják elő. Mint tudjuk, az elektronoknak nincs származási igazolása, azaz a németek mind a mai napig francia atomáramot is használnak, ami ellen persze soha nem berzenkedtek a Zöldek. Ez a tény is megerősíti az atomellenes német párt szeplőtelen fogantatását kétségbe vonó hangokat, miszerint a szenes lobbi állt a bölcsőjüknél, amely féltette a saját bizniszét a múlt század hetvenes éveiben rohamosan terjedő atomerőművektől.

Hab a tortán, hogy a németek november közepéig mintegy kétmilliárd euróval többet fizettek az importért, mint amennyit exportáltak, tehát a korábbi exportőr pozícióban lévő ország folyamatosan energiabehozatalra szorul az atomerőművek bezárása óta, és az átszámítva nyolcszázmilliárd forintos többletet ismét csak a német fogyasztóknak kell megfizetniük.

Így a kormányzati beavatkozások ellenére Németországban változatlanul a legdrágább a háztartási villamosenergia egész Európában. Jelenleg a német háztartási fogyasztó negyven eurócentet (160 forintot) fizet egy kilowattóra áramért, miközben itthon ez az érték 9,5 eurócent, azaz csak 38 forint.

A fentiek jól jelzik az elborult német közlekedésilámpa-koa­líció teljesítményét és az eddigi, energetikai átállásnak nevezett politikai ámokfutás kudarcát. Egy új választás ezért energiapolitikai fordulatot is hozhat Berlinben, ami azt jelenti, hogy az atomerőművek a jövőben újra a német energiamix stabil pillérei lehetnek.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.