Soros György amerikai milliárdos egy véleménycikkben fejtette ki, hogy jelenleg egy több, párhuzamos helyzetből összeálló „polikrízis” zajlik a világban, melynek leglényegesebb részei – csökkenő fontossági sorrendben – a mesterséges intelligencia térhódítása, az éghajlatváltozás elleni harc, illetve az Ukrajnában zajló háború.
Hősies harc és áldozatok: jó végeredmény
A mesterséges intelligencia szabályozásáért folytatott, valamint az éghajlatváltozás elleni feltétel nélküli küzdelem mellett Ukrajna kapcsán is értékeli a helyzetet.
Soros szerint a több mint egy éve tartó háborúban a végeredmény sokkal jobb, mint amire számítottak.
Az ukrajnai harcok a Statista statisztikai portál szerint 2023. június 4-éig 8893 polgári áldozattal és 15 442 civil sérülttel, egyéb források szerint bőven egymillió feletti menekülttel és most már környezeti katasztrófával is jártak.
Soros ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz hadsereg nem több egy papírtigrisnél, és kiemeli a Wagner zsoldoscsoport támogatását, azonban leszögezi: végül nekik sem sikerült legyőzniük Ukrajnát.
Így vedd vissza a félszigeted
A milliárdos szerint Ukrajna készen áll az ellentámadás megindítására, amint az ígért nyugati fegyverek – különösen a még Joe Biden amerikai elnök által is engedélyezett F–16-os vadászgépek – megérkeznek.
A cikk szerint az ellentámadás sikerrel jár majd, amelynek forgatókönyvét Soros ismerteti is.
Eszerint a célpont a Krím félsziget lesz, az orosz haditengerészet központi bázisa. A félszigetet Oroszországgal összekötő, korábban már megrongált híd elpusztításával a Krím félsziget csak Ukrajnától számíthat vízre, így a félsziget megtartása „stratégiai teherré” válik Moszkva számára.
Soros olyannyira hisz a nagy emberáldozattal fenyegető ellentámadásban, hogy úgy véli, az ukrán visszavágás hatására lehet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álma, egy újjáépített Orosz Birodalom szétomolhat, és lehet, hogy többé már nem fog veszélyt jelenti Európára, illetve a világra.
A háború vége mindenre is gyógyír
Soros leírja, hogy az ukrajnai háború vége pozitív sokként fogja érni a világot, melynek köszönhetően akár olyan évek óta húzódó, a kelet-európai térséggel kapcsolatban nem álló politikai feszültségek is enyhíthetők, mint a Kína–Egyesült Államok-viszony.
Biden nem akar rendszerváltást Kínában, csak a status quót akarja visszaállítani Tajvanon
– vélekedik Soros György.
Mindezeket követően a világ vezetői az éghajlatváltozásra fókuszálhatnak, mely a civilizációnk elpusztításával fenyeget.
De csak egy szűk és kanyargós ösvény vezet el ehhez az eredményhez. Ezért jól tesszük, ha feltesszük a kérdést: túlélheti a demokrácia a polikrízist?
– zárja sorait talányosan.
Borítókép: Soros György hallgatja a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 2011. szeptember 24-i éves ülésén tartott, Az euróövezet új növekedési pályájának felvázolása című szemináriumot Washingtonban (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)
