Emmanuel Macron francia államfő hétfő este látogatást tett az öt éjjelen át tartó elővárosi zavargásokat megfékező párizsi rendfenntartó erőknél, ahol köszönetét fejezte ki, és támogatásáról biztosította őket – közölte a francia elnöki hivatal. A köztársasági elnök a belügyminisztere, Gérald Darmanin kíséretében először a francia főváros XVII. kerületében egy laktanyában rendfenntartókkal, csendőrökkel, rohamrendőrökkel, a párizsi elitalakulat tagjaival, valamint tűzoltókkal találkozott.
Mellettük akart lenni, meg akarta köszönni a mozgósításukat az elmúlt napokban, és a támogatásáról biztosította őket
− jelezte az Elysée-palota. Az államfő éjfél után a párizsi prefektúrára ment tovább, ahol rendőrségi vezetőkkel egyeztetett.
A június 27-én kirobban zavargások kezdete óta ez volt Emmanuel Macron első hivatalos programja. Az elnök elhalasztotta állami látogatását Németországba, ahova hétfőn kellett volna elutaznia, s kedden annak a több mint 220 településnek a polgármesterét fogadja a hivatalában, amelyeken zavargások voltak az elmúlt napokban.
Hétfőre virradó éjszaka a belügyminisztérium tájékoztatása szerint nem történtek jelentősebb incidensek az országban, s a szombati 1300-hoz képest csak 157 embert állítottak elő, a gyújtogatások száma is jelentősen csökkent. Mindezek ellenére Gérald Darmanin tárcavezető jelezte, hogy az előző éjszakákhoz hasonlóan továbbra is 45 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot az utcákon az éjszaka folyamán.
Az elnöki hivatal jelezte: Emmanuel Macron a rendőrök „masszív jelenlétét” kérte a közterületeken a „nyugalom visszatérte szavatolásának érdekében”, s „alapos munkával szeretné megérteni a mélyreható okait annak, ami az elmúlt napok eseményeihez vezetett”, hogy tudniillik gyerekek romboltak az utcákon.
Az előállított csaknem négyezer rendbontó átlagéletkora 17 év, jelentős részük 12-13 éves a hatóságok szerint, kétharmaduknak soha nem volt dolga a rendőrséggel. A bíróságok eddig 374 fiatalt ítéltek el gyorsított eljárásban. Strasbourgban négy és tíz hónap közötti letöltendő börtönbüntetéseket szabtak ki hétfőn a zavargókra és a fosztogatókra.
A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben múlt kedden egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A rendőr elmondása szerint veszélyben érezte saját és társa életét. Az igazoltatásról készült felvétel azonban ezt nem igazolta, ezért a 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.
Nyilvánosan nyugalomra intette a zavargókat a megölt fiú nagyanyja, Nadia még vasárnap este. Azt kérte, hogy hagyják abba „a kirakatok, az iskolák, a buszok” megrongálását. Azt is elmondta: szeretné, ha a halálos lövést leadó rendőr megkapná a méltó büntetését, s jelezte: megbízik az igazságszolgáltatásban.
Az előzetes letartóztatásban lévő rendőr családjának támogatására gyűjtést indított Jean Messiha, aki a tavalyi elnökválasztási kampányban Eric Zemmour publicista, jobboldali elnökjelölt szóvivője volt. A felhívásra hétfő estig egymillió euró adomány érkezett. Élisabeth Borne miniszterelnök úgy vélte: „a szélsőjobboldali kezdeményezés nem segíti a megnyugvást”.
A párizsi tömegközlekedési vállalat 20 millió euróra becsülte a tömegközlekedési eszközökben okozott károkat: a fővárosi régióban az elmúlt napokban 39 buszt gyújtottak fel. A legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF elnöke, Geoffroy Roux de Bézieux a Le Parisien című napilapnak adott interjúban pedig úgy becsülte, hogy a zavargások több mint egymilliárd eurós kárt okoztak a vállalkozásoknak a turizmus várható bevételkiesésein kívül. Országszerte több mint kétszáz üzletet fosztottak ki vandálok, háromszáz bankfiókot rongáltak meg, 250 dohányboltot raboltak ki „hihetetlenül erőszakos módon”.
– Mindent elloptak, mielőtt felgyújtották a helyiségeket
− mondta a MEDEF elnöke, aki szerint a biztosítók már megkezdték az érintett kereskedelmi egységeknél a kárfelméréseket.
A most Franciaországban élő migránsok döntő része úgy érzi, hogy nem tud integrálódni, és ezért kimegy az utcára. Franciaország a világ második legnagyobb gyarmattartó hatalma volt. Nagy Britannia volt az első − nyilatkozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír TV műsorában.
