„Németország a háború legnagyobb vesztese”

Berlin háború során tanúsított viselkedése arra utal, hogy nincs szuverén német külpolitika – mutatott rá lapunk megkeresésére Koskovics Zoltán. Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjével az Északi Áramlat felrobbantásáról, a gázvezetékek jövőjéről, valamint Németország és az Egyesült Államok kapcsolatáról beszélgettünk.

dpatop - 06 September 2023, Berlin: Chancellor Olaf Scholz (SPD), takes part in the general debate of the Bundestag. The general debate takes up the current topics of the Federal Government's policy during the budget debate of the Bundestag. Photo: Michael Kappeler/dpa (Photo by MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: MICHAEL KAPPELER /AFP

Elfogadhatatlan, hogy egy évvel az Európa egyik létfontosságú infrastrukturális létesítményét ért terrortámadás után még mindig nem kaptunk kielégítő választ arra, hogy ki felelős a bűntényért – magyarázta lapunk megkeresésére Koskovics Zoltán. Az Északi Áramlat gázvezetékeket tavaly szeptember 26-án robbantották fel, a felelősök azóta sincsenek meg, Kijevet, Washingtont és Moszkvát is meggyanúsították már a merénylet elkövetésével. Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint az ügyet övező köd miatt Németország, Svédország és Dánia okolható, hiszen ezeknek az országok folytatnak nyomozást az ügyben.

Ennek a magatartásnak egyetlen oka lehet, még pedig az, hogy az említett államok hatóságait hallgatásra utasították a kormányzatok.

A találgatások egészen sokszínűek: vannak olyan elméletek, melyek szerint egy ukránbarát csoport volt az elkövető, akadnak olyanok, melyek szerint az ukrán titkosszolgálat állhat az incidens mögött. 

A merénylet évfordulóján Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíró által publikált hosszú cikkben egy amerikai hírszerzési forrást idézve arról írt, hogy a támadás Joe Biden amerikai elnök parancsára ment végbe, a CIA emberei által, Olaf Scholz német kancellár tudtával.

– Jelenleg a két legnépszerűbb elmélet szerint vagy Washington, vagy Kijev robbantotta fel a kontinens egyik legfontosabb gázvezetékét, ezáltal jelentősen hozzájárulva az Európát még ma is sújtó energetikai válsághoz – mutatott rá Koskovics Zoltán. A szakértő elmondta, kevés az esélye, hogy a valódi felelősök egyszer majd bíróság elé állnak, azonban a történelem mindig meghozza a megfelelő ítéletet. 

Az európai politikusok gyengeségükben minimum képtelenek megvédeni saját érdekeiket, saját polgáraikat és stratégiai objektumaikat. Legrosszabb esetben pedig cinkosként vettek részt egy Európa ellen irányuló terrorcsapásban

– húzta alá.

A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)

 

Németország behódolása

Németország kétségkívül az egyik legnagyobb vesztese az ukrajnai háborúnak és az arra adott európai válasznak. A szankciók következtében a német ipar és gazdaság elvesztette az elmúlt évtizedek növekedésének alapját, az olcsó és elérhető orosz energiahordozókat. Emellett egyik kiemelt jelentőségű, több milliárd eurós energetikai infrastruktúráját is támadás érte, ebből a szempontból pedig különösen érdekes, hogy Berlin nem tesz meg mindent a felelősök felkutatására. 

Berlin háború során tanúsított viselkedése arra utal, hogy nincs szuverén német külpolitika. Sőt a saját gazdasági érdekeik, a német cégek versenyképességének feláldozása – a családi vállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig – azt mutatja, hogy független német gazdaságpolitika sincs

– magyarázta a szakértő. 

Koskovics Zoltán szerint egyre több jel mutat arra is, hogy a német – és az európai – gazdaság gyengítése nem pusztán „káros mellékhatása” a Biden-adminisztráció külpolitikájának, hanem célja is. Remek példa erre a demokraták által elfogadott inflációcsökkentő törvénycsomag, amely ahelyett, hogy az amerikai áremelkedés mérséklését eredményezte volna, a különböző állami juttatások következtében elcsábította az európai nagyvállalatokat a tengerentúlra. 

Ebbe a képbe természetesen jól illik az Északi Áramlat elleni terrortámadás is – ha valóban Bidenék követték el –, hiszen a kulcsfontosságú gázvezeték elvesztése tovább növelte Európa versenyhátrányát.

A diszlojalitás bélyege

– Az Északi Áramlat pusztulásának az okai rendszerszintűek és logikusan következnek a szemünk előtt lezajló világrendváltásból – írta Facebook-bejegyzésében Robert C. Castel. A biztonságpolitikai szakértő szerint a régi, Amerika által irányított világrendben Washington még megengedhette magának, hogy egy szövetségese – nevezetesen Németország – egykori ellenfelétől váljon függővé. A többpólusú nemzetközi rendben azonban minden blokk a sajátjaira van utalva, a „saját asztalánál” eszik. – A tegnap racionális gazdasági döntése a ma új világrendjében diszlojalitásnak, a szövetségesek elárulásának minősül – véli a szakértő. Robert C. Castel szerint ez az oka annak is, hogy a német kormány nem protestált az Északi Áramlat felrobbantása miatt. „Miért is tette volna? Végre jött valaki, aki ha nem is vérrel, de klímaszomorító metánnal mosta le az árulás gyalázatát.” A szakértő szerint a gázvezetékek elleni merénylet csak a kezdet, a világon kismillió ilyen célpont van: tegnap még legitim gazdasági vállalkozások, ma már azonban egyre inkább a szövetségi rendszerrel szembeni diszlojalitás bélyegét viselik magukon. Remek példa erre Európa Kínával való kapcsolatrendszere. 

Az Északi Áramlat jövője

Peking a vezetékek elleni merénylet évfordulóján független, objektív vizsgálatot sürgetett a nemzetközi közösségtől. Az elemző szerint erre azonban nem fog sor kerülni sem most, sem a közeljövőben. – Kína sem azért vetette fel az ötletet, mert van rá reális esély. A javaslat célja, hogy még kényelmetlenebbé tegye annak a kicsavart diplomáciai pozíciónak a fenntartását, amelybe Németország kényszerült az Északi Áramlat felrobbantása miatt – vélte Koskovics Zoltán. 

A szakértő rámutatott, valószínűleg a vizsgálat eredményei már most is megvannak, ugyanakkor a liberális politikai hatalom hallgatásra kényszeríti a hatóságokat.

Jogosan merül fel a kérdés: ugyan mi lesz a sorsa az éveken át eurómilliárdokból épülő, majd végül üzembe sem álló Északi Áramlat 2 vezetéknek. Tavaly decemberben a keletkezett károkat mintgy ötszázmillió dollára becsülték, ez annyira nem jelentős összeg, tekintve, hogy egy kulcsfontosságú infrastruktúráról van szó. Hogy meg lesz-e a politikai akarat egyik, illetve másik fél részéről, az már kérdéses. – Ki fektetne újabb milliókat egy olyan objektumba, amelyet egyszer már felrobbantottak? – tette fel a költői kérdést az elemző. Mindezt úgy – folytatta –, hogy a terrorcselekményt még tisztességes nyomozás sem követte, nemhogy méltó megtorlás. 

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP/Michael Kappeler)