Eltitkolnák a valódi felelősöket: Amerika profitált a legtöbbet az Északi Áramlat felrobbantásával
Egy évvel ezelőtt súlyos robbanások rázták meg Európát: az Északi Áramlat gázvezetékeket megtámadták, ám a nemzetközi nyomozások ellenére az elkövetők kiléte máig rejtély. Felmerült Oroszország, Ukrajna és még az Egyesült Államok neve is a listán, konkrét bizonyítékok azonban ez idáig nem kerültek elő. A Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója beszélt arról, kik profitálhattak a szabotázsakciókból.
Balti-tenger, 2022. szeptember 29.
A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség Fotó: -
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legerősebb válaszhoz vezet – közölte egy évvel ezelőtt X- (korábban Twitter) oldalán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt követően, hogy az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat gázvezetékeken szivárgást észleltek 2022. szeptember 26-án. A gázszivárgást azonban nem műszaki hiba okozta, hanem szándékos robbantás.
„A következmények súlyosak voltak: egy tagállam kritikus infrastruktúrája elleni támadás azzal fenyegetett, hogy az Európai Uniót és a NATO-t belesodorja a háborúba, éppen akkor, amikor Európa továbbra is azon dolgozott, hogy leválassza magát az orosz energiától való függőségről” – emlékeztetett a The Washington Post amerikai napilap.
A találgatások azonnal elkezdődtek, többen Oroszországra mutogattak, mások Ukrajnára, és végül még az Egyesült Államok neve is felmerült. Nem sokkal a robbantás után az első nemzetközi nyomozások is megkezdődtek, és sorra kerültek elő olyan dokumentumok, melyek leleplezhetik az elkövetőket. A dán járőrök például orosz hadihajókat láttak a vezetékek környékén, melyekről fotókat is készítettek, ám hírszerzési jelentések szerint a szálak egy ukránbarát csoporthoz is elvezetnek.
A német ügyészség márciusban ugyanis azt állította, egy hatfős csoport áll az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadások mögött, akik két ukrán állampolgár nevén bejegyzett, lengyelországi székhelyű cégtől béreltek jachtot. Múlt hónapban pedig a Der Spiegel német napilap már arról írt, ukránok szervezhették meg a támadást, mindezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudta nélkül. A lap ugyanakkor kiemelte, az elkövetők Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnoknak dolgoztak. Egy biztos, konkrét bizonyítékokat egyelőre nem találtak a hatóságok.
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Fotó: Clemens Bilan/MTI/EPA
Akik alapvetően mindebből profitáltak, azok az Egyesült Államok nagy olaj-, illetve gázvállalatai, akik a palagázt sokkal drágábban el tudják adni, mint amennyibe az Északi Áramlaton érkezett orosz gáz került
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Hozzátette: „továbbra is komolyan kell vennünk Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár háború előtt tett kijelentését, hogy megsemmisítik az Északi Áramlatot, hogyha az oroszok megtámadják Ukrajnát”. Az Egyesült Államok elnöke ugyanis azt mondta 2022. február 7-én, hogy
ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.
Horváth József ugyanakkor arról is beszélt, ami most történik, „az a valódi felelősöknek az elmaszkolása” azért, hogy a későbbiekben, ha eljutunk egy többoldalú, akár amerikai–orosz egyeztetésig, akkor a támadás már ne nehezítse a tárgyalásokat. „Ha az ukránokra rátolják ezt az akciót, az azért hasznos, hogy a későbbiekben az oroszok is úgy tehetnek, mint akik elhiszik ezt, hogy tudjanak tárgyalni az amerikaiakkal” – tette hozzá. A szakértő egyúttal rámutatott arra is, az infrastrukturális létesítmények védelme nagyon nehéz feladat, és az Északi Áramlat elleni szabotázsakciók óta az egyes országok is tettek lépéseket ezek bebiztosítására.
Láttuk, hogy például Ukrajnában a kahovkai gát felrobbantásával mekkora károkat lehet okozni egy nagyobb régió vízellátásában. De ugyanígy tudjuk azt, hogy elég mondjuk néhány csepp méreg, mellyel hosszú időre meg lehet akadályozni a vízellátást több milliós nagyvárosok esetében is
– fogalmazott Horváth József.
Borítókép:Földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
