– Az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legerősebb válaszhoz vezet – közölte egy évvel ezelőtt X- (korábban Twitter) oldalán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt követően, hogy az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat gázvezetékeken szivárgást észleltek 2022. szeptember 26-án. A gázszivárgást azonban nem műszaki hiba okozta, hanem szándékos robbantás.
„A következmények súlyosak voltak: egy tagállam kritikus infrastruktúrája elleni támadás azzal fenyegetett, hogy az Európai Uniót és a NATO-t belesodorja a háborúba, éppen akkor, amikor Európa továbbra is azon dolgozott, hogy leválassza magát az orosz energiától való függőségről” – emlékeztetett a The Washington Post amerikai napilap.
A találgatások azonnal elkezdődtek, többen Oroszországra mutogattak, mások Ukrajnára, és végül még az Egyesült Államok neve is felmerült. Nem sokkal a robbantás után az első nemzetközi nyomozások is megkezdődtek, és sorra kerültek elő olyan dokumentumok, melyek leleplezhetik az elkövetőket. A dán járőrök például orosz hadihajókat láttak a vezetékek környékén, melyekről fotókat is készítettek, ám hírszerzési jelentések szerint a szálak egy ukránbarát csoporthoz is elvezetnek.