Nógrádi György: Ukrajna abból indult ki, hogy a Nyugatnak kutya kötelessége támogatni őket

– Tavaly február 24-e óta folyik az orosz–ukrán háború. Ukrajna az első pillanattól kezdve abból indult ki, hogy a világnak, különösen a Nyugatnak kutya kötelessége az ukrán politika támogatása, bármi áron és bármilyen feltételekkel – magyarázta lapunk megkeresésére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértőt a lengyel–ukrán ellentétről kérdeztük, mely azt követően alakult ki, hogy Varsó meghosszabbította az ukrán gabonaimportra vonatkozó tilalmat, ami miatt Kijev beperelte Lengyelországot – Magyarország és Szlovákia mellett – a Kereskedelmi Világszervezetnél.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ezt követően csütörtökön kijelentette: leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Közleményén azóta Pjotr Müller kormányszóvivő némileg módosított, miszerint az eddig megkötött fegyverszállítási egyezmények nem maradnak teljesítetlenül. „Amit eddig aláírtak, azt Lengyelország teljesíti, nem akar szerződést szegni, de új szerződést nem köt, és újabb katonai támogatást sem nyújt Ukrajnának” – tette hozzá a szakértő.

Nógrádi György azonban kiemelte, Varsó joggal dönthet a szállítmányok leállítása mellett, tekintve, hogy nekik is szükségük van rájuk saját biztonságuk garantálása érdekében.

A gabonaimport tilalmát nemcsak Lengyelország, hanem Magyarország és Szlovákia is meghosszabbította, ami Nógrádi György szerint olyan mértékben felháborította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy még az ENSZ közgyűlésén is azt mondta, aki bármit tesz ellenük , az orosz érdekeket szolgál. „Ez egyszerűen ostobaság” – szögezte le a szakértő.

Az ügy érdekessége ráadásul, hogy Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, ami több mint egymillió főt jelent – ők rengeteg szociális létesítményt, ingyenes ellátást, és ingyenes utazási lehetőségeket kaptak. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője úgy látja, az ukrán menekültekből Lengyelország is profitál, ugyanis plusz munkaerőt jelentenek a közép-európai országban.

Hosszabb távon ez lengyel érdek is, hogy valamennyien vagy akár a többségük Lengyelországban maradjon

– szögezte le.

Demkó Attila ugyanakkor rámutatott, a Varsó és Kijev közötti viszály nem új keletű, nyáron, a volhíniai mészárlásról való megemlékezéssel kezdődött, amikor a lengyelek úgy érezték, nem azt kapták, amit az addig nyújtott segítség nyomán elvárható lett volna.

Lengyelország mindent vagy még annál is többet megadott Ukrajnának, és nem igazán értik a reciprocitást

– fogalmazott.

A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: lengyel részről az elmúlt napok eseményeinek belpolitikai vonulata is van. „Sok minden múlik azon, hogy mi lesz a lengyel választások eredménye, és sok minden múlik azon is, hogy az ukrán retorika enyhülni fog-e Lengyelországgal szemben a következő időszakban” – magyarázta. Kiemelte, akárki is fogja megnyerni az október közepére tervezett parlamenti választást, felülvizsgálhatja az eddigi segítség szintjét, de folytatódhat ugyanúgy, mint most. Demkó Attila szerint már a lengyelek is kezdenek belefáradni a háborúba, emellett az elmúlt több mint másfél év azzal is járt, hogy nem a lengyel emberek voltak priorizálva bizonyos területeken, például az oktatásban.

A Lengyelországot elárasztó ukrán búza kérdése akár a választásokba is kerülhet a lengyel kormánypártnak

– szögezte le a szakértő.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)