Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022. szeptember 26-i támadást a nyugati tisztviselők hamar elítélték, és azt „veszélyes szabotázscselekménynek” minősítették. A legtöbb elemző szerint mindennek jelentős következményei voltak és még súlyosabbak lehettek volna, ugyanis valaki egy európai uniós és NATO-tagállam infrastruktúráját támadta meg, mindezzel kockáztatva az orosz–ukrán háború eszkalálódását.
A robbantás
A hajnalban történt detonáció a Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékekben is lyukat ütött. A négy vezeték közül azonban egy – vélhetően a sötét okozta zavarodottságtól – érintetlen maradt – igaz, gáz ezen a vezetéken sem érkezik az EU-ba.
A három sérült szakaszon 778 millió köbméter földgáz szivárgott a tengerbe, amely dán energiaügyi szakértők szerint az egyik legnagyobb metánszivárgás volt a történelem folyamán.
„Ez szándékos cselekmény volt, nem baleset. A helyzet a lehető legsúlyosabb” – fogalmazott az esetet követően Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
Több nyugati politikus az esetet követően hamar Oroszországot vádolta meg a támadással, mondván az orosz állami tulajdonú Gazprom energetikai vállalat 2022 szeptember elején – vagyis a robbantások előtt – leállította az Északi Áramlat 1 gázszállítását. Moszkva technikai indokokkal (karbantartás) magyarázta az esetet, míg azt tanácsolta, hogy az Északi Áramlat 2 vezetéken – amelyet Németország mintegy 11 milliárd dollárért megépített – zavartalan lenne a szállítás. Azonban ezen keresztül Berlin nem fogadott gázt Oroszországtól részben belpolitikai okok miatt, részben pedig amerikai és ukrán nyomásra, mondván:
a projekt túl nagy befolyást biztosít Oroszországnak az európai energiabiztonság felett, és pénzt pumpál az orosz büdzsébe, közvetetten segítve ezzel az ukrajnai háborúját.
Ki robbantott? Ukrajna, Oroszország vagy Amerika?
Amint azt a The Washington Post, amerikai napilap is megjegyzi, továbbra is tisztázatlan, hogy a műveletet mely tagállam vagy tagállamok hajtották végre.
Noha tavaly év végén több európai ország is Oroszországot vádolta a cselekménnyel, beismerték, hogy „nincsen olyan meggyőző bizonyíték, amely orosz részvételre utalt volna”.