Egy éve robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket – összeesküvések, tények és indokok: ezt tudjuk eddig

Egy nap híján egy év telt el azóta, hogy több robbanás rázta meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, elvágva az Európába irányuló orosz gázexport egyik fő útvonalát. Noha az incidens alapvetően változtatta meg az uniós energiapolitikát, a megindított vizsgálatok ellenére továbbra sincs egyértelmű felelőse a történteknek. Így a találgatások maradtak, a lehetséges robbantók között tartják számon Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat is.

2023. 09. 25. 20:14
Letting the Gas Flow
Francois Fillon korábbi francia miniszterelnök (b1), Angela Merkel egykori német kancellár (b3), Mark Rutter holland kormányfő (b4), Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök (b5), és Günther Oettinger, az Európai Bizottság egykori energiaügyi biztosa (j3) az Északi Áramlat 2011-es átadása során. (Forrás: nordstream.com) Fotó: thomas eugster
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha tavaly év végén több európai ország is Oroszországot vádolta a cselekménnyel, beismerték, hogy „nincsen olyan meggyőző bizonyíték, amely orosz részvételre utalt volna”.

Ukrajna azért merült fel a lehetséges elkövetők között, mert régóta ellenezte, hogy Európa gázt vásároljon Oroszországtól. Sőt amint arról lapunk is beszámolt korábban a német Der Spiegel lap és ZDF televízió nyáron megjelent, Minden nyom Kijevre mutat című cikke szerint speciálisan képzett ukrán kommandósok, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudta nélkül robbantották fel a vezetéket az Andromeda hajó, speciális búvárfelszerelések és 8–12 kilogramm robbanóanyag segítségével.

Az oknyomozók Kijev indítékának azt jelölték meg, hogy a vezetékek nélkül megfosztották Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásának egyik fontos bevételi forrásától, és „felszabadították” Berlint az orosz elnök zsarolási eszközétől.

Ezzel szemben februárban Seymour Hersh amerikai újságíró azt állította, hogy amerikai haditengerészet búvárai 2022 nyarán robbanóanyagot helyeztek el a két vezetékre, majd később parancsot kaptak azok felrobbantására válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

A Biden-adminisztráció kategorikusan tagadta az állítást – noha korábban a vezeték felrobbantásával is fenyegetőzött. Hersh beszámolója egyetlen névtelen forráson alapult, és egyetlen más médium sem erősítette azt meg. Amennyiben Washington vitte véghez az akciót, célja az lehetett, hogy elvágja Európát az orosz gáztól, és helyette az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlása felé terelje.

Szakértők Oroszország felelősségét sem zárták ki az ügyben, mondván, Moszkva egy „hamis zászlós művelettel” Kijevre próbálta terelni a gyanút, ezzel egyrészt csökkentve a háborúban álló ország nyugati szimpátiáját és támogatásait, másrészt elkerülve a Gazprom gázszállítási kötelezettségeinek elmaradásáért fizetendő kártérítéseket.

 

Vizsgálatok eredmények nélkül

Noha a szabotázs óta Németország, Dánia és Svédország is bejelentette, hogy külön-külön vizsgálatot indítottak az ügyben, majd hangsúlyozták, hogy együttműködnek egymással, részletes eredményeket eddig nem tártak a nyilvánosság elé.

A németországi nyomozást vezető ügyész jelezte, hogy az még mindig zajlik, és egyelőre nem lehetett megállapítani az elkövetők kilétét, illetve azt, hogy a cselekményt állami vagy civil szereplő hajtotta-e végre. Svédország azt jelezte, hogy ugyancsak nem zárult le a nyomozás, ám már „kiterjedt lefoglalásokat” hajtottak végre a bűncselekmény helyszínén.

„A szabotázscselekmények jellege példa nélküli, a vizsgálatok pedig összetettek” – közölte a három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának júliusban küldött levelében. Oroszország ENSZ-vizsgálatot kért az ügyben, ám ezt ez ideáig elutasította a testület.

Egyesek szerint az érintett országok azért sem igyekeznek a vizsgálatokkal, mert ha visszavonhatatlanul kiderül, hogy Ukrajna robbantotta fel a vezetéket, az véget vethetett Németország és Európa ukrajnai támogatásának, míg ha Washington keze van a dologban, az jelentősen árthat 75 éves transzatlanti partnerségnek.

Borítókép: Francois Fillon korábbi francia miniszterelnök (balra az első), Angela Merkel egykori német kancellár (balra a harmadik), Mark Rutter holland kormányfő (balra a negyedik), Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök (balra az ötödik) és Günther Oettinger, az Európai Bizottság egykori energiaügyi biztosa (jobbra a harmadik) az Északi Áramlat 2011-es átadása során (Forrás: Nordstream.com)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.