Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz − mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet legitimálná a rablóhadjáratot.
Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület örökre Oroszországé marad.
Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette: nem szabad elhinni a meséket, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét, mert a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum.
Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein. Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel, holott „időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában” − mondta Olaf Scholz.
Koppenhága újabb 5,8 milliárd koronával támogatja Kijevet
Újabb 5,8 milliárd koronával (mintegy háromszázmilliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Koppenhága Kijevnek – közölte a dán védelmi tárca kedden.
Kifejtették: a csomag harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, lőszert és légvédelmi lövegeket tartalmaz.
Több mint másfél évvel a háború kezdete óta csaknem kimerítettük védelmi készleteinket. Ezért most a közös beszerzéseket és a nemzetközi együttműködést célozzuk meg Ukrajna igényeinek figyelembevételével
– fogalmazott Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.
A minisztérium a segélyt három részletben küldi Kijevbe; 4,3 milliárd koronát még idén, a fennmaradó 1,4 milliárd, valamint 52 millió dán koronát pedig 2024-ben és 2025-ben.
Ez a tizenkettedik és egyben legnagyobb adománycsomag, amelyet a háború kitörés óta Dánia felajánlott Ukrajna számára – jegyzik meg a közleményben.
