Szijjártó Péter: Kína jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez + videó

A külgazdasági és külügyminiszter szerint hazánk vált a kínai beruházások legfőbb célpontjává Közép-Európában.

Budapest, 2023. szeptember 11. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Bosch Energy and Body Systems Kft. beruházását bejelentõ sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. szeptember 11-én. Mintegy 18 milliárd forintos beruházással 170 új munkahelyet hoz létre Miskolcon a jármûelektronikai készülékek gyártásával foglalkozó cég. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

A keleti nyitás egyértelmű sikertörténet, mostanra Magyarország Kína legfőbb beruházási célpontjává vált Közép-Európában, és a folyamatosan érkező új beruházások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szigetszentmiklóson.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító cégcsoportnak számító Baolonghoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. üzemének átadásán azt közölte, hogy a mintegy 5,1 milliárd forint értékű zöldmezős beruházást az állam másfél milliárd forinttal támogatta.

Szijjártó Péter óriási lehetőségnek minősítette, hogy a vállalat Magyarországra telepíti az elektromobilitási stratégiája európai bázisát, amelynek keretében az új egységben megkezdődhet majd az elektromos és intelligens járműiparhoz kapcsolódó termékek gyártása is. Hozzátette, hogy napelemekkel fedezik az üzem áramfogyasztásának felét.

– Ma a kínai–magyar együttműködés, illetve Magyarország szerepe az elektromos autóipari átállásban is megerősödik

− jelentette ki Szijjártó Péter.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években válságok sorozata rázta meg a világot, és nagy változások történnek a globális gazdaságban, amelyek Európában különösképpen érezhetők. Rámutatott: előzőleg a kontinens a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiaforrások kombinációjára építette a gazdasági modelljét, de az ukrajnai háború ezeket az együttműködési szöveteket egyesével elvágta.

– Mi, magyarok a kelet–nyugati együttműködés hívei vagyunk. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakban megnőtt azon megszólalások száma a nyugat-európai országok részéről, amelyekben Kína és az európai gazdaság mesterséges szétválasztását szorgalmazzák

− mondta. Majd kijelentette, hogy ez mélyütést jelentene az európai gazdaság számára, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki, a kapcsolatrendszer felbontása nagyon nehezen belátható károkat okozna ennélfogva.

Szijjártó Péter elutasította az európai és a kínai gazdaság szétválasztását, a kockázatcsökkentést, úgy vélekedve, hogy pontosan ez jelenti a kockázatot. 

– A rizikót épp az jelenti, hogy a világ újra blokkosodni fog. Mi, közép-európaiak megtanultuk a történelem leckéjét, és számunkra világos, hogy ha Kelet és Nyugat nem tud kulturáltan együttműködni, abból mi rendszeresen vesztesként jövünk ki

– mondta. – Hazánk a konnektivitásban érdekelt, s ehhez azzal tud hozzájárulni, hogy fontos találkozási ponttá vált Kelet és Nyugat között – tette hozzá.

A 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikáját egyértelmű sikertörténetnek nevezte, például abból a szempontból, hogy Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában. − És ezek a beruházások, amelyek évről évre érkeznek Kínából Magyarországra, nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét fenn tudjuk tartani − jelentette ki.

– Büszkék vagyunk arra is, hogy első európai uniós tagországként csatlakoztunk 2015 nyarán a kínai elnök Egy út, egy övezet programjához

– tudatta.

Majd arra is kitért, hogy Magyarországon már a kínai vállalatok alkotják az egyik legnagyobb beruházói közösséget, és a kelet-ázsiai ország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívül. A miniszter leszögezte, hogy az elektromos és intelligens autóipar jelenti az európai gazdaság jövőbeni gerincoszlopát, aki ezen ágazatokban beruházásokat tud magához vonzani, az hosszú távú biztosítékot kap a saját gazdaságának növekedésére.

Ezután kiemelte, hogy a Baolong Kínán kívül eddig egyedül az Egyesült Államokban és Németországban működtetett gyárakat, a beruházást azonban sok ország szívesen fogadta volna, így nagy volt a verseny érte. Végezetül arról is beszámolt, hogy tavaly a magyar autóipar áttörte az üvegplafont, termelési értéke 31 százalékos növekedést követően meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, és ezzel új csúcsot döntött. Szavai szerint a lendület ráadásul kitart, mivel a szektor teljesítménye az idei első hat hónapban a 2022-es rekordévhez képest is 24 százalékkal bővült.

– Ez kellő alapot ad ahhoz, hogy átvészeljük a világgazdasági nehézségeket, s ne csak átvészeljük, hanem a gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani

− fogalmazott.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Bosch Energy and Body Systems Kft. beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)