Az Európai Uniónak fel kell számolnia a kettős mércét Georgiával szemben, és mielőbb meg kell adnia a tagjelölti státust a dél-kaukázusi országnak, amelynek felvétele friss lendületet nyújthatna a blokknak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Tbilisziben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az első magyar–georgiai közös kormányülés helyszínén rámutatott, hogy a két ország együttműködése alapvetően négy pillérre épül. Ezek közül az első, hogy
mivel az Európai Unió jelenleg kifejezetten rossz formában van, ezért fontos lenne felpörgetni a bővítést, hogy ezáltal új lendületet, frissességet, pozitív energiát nyerhessen a közösség.
„Ez azon országokból jöhet elsősorban, amelyek tagjai szeretnének lenni az Európai Uniónak, s gyorsan fejlődnek, el akarják érni az EU fejlettségi színvonalát vagy legalábbis ahhoz akarnak közelíteni. Georgia tipikusan ilyen ország” – mondta.
Sajnos az Európai Unió rendkívül képmutató módon viselkedik Georgiával, és kettős mércét alkalmaz, hiszen Ukrajna vagy Moldova számára nem írták elő feltételként a tagjelöltté váláshoz annak a bizonyos tizenkét pontos listának a végrehajtását, amelyet viszont Georgiának előfeltételként írtak elő
– húzta alá.
Kiemelte: Georgia semmivel nincs rosszabb állapotban, mint Ukrajna vagy akár Moldova, ezért neki is jár a tagjelölti státus, Magyarország ezért ezt támogatni fogja továbbra is, ahogyan azt is, hogy minél nagyobb léptekkel haladjanak majd előre a csatlakozási tárgyalások folyamán. Szijjártó Péter mindezt különösen fontosnak minősítette az együttműködés második pillérének számító energetika szempontjából is. Hangsúlyozta, hogy akárcsak a fosszilis energiahordozók időszakában, az EU-nak a környezetkímélő, fenntartható átálláshoz is szüksége lesz külső forrásokra a biztos ellátáshoz.
Elmondta, ilyen külső forrás lesz a Kaukázus is, ahol nagy mennyiségben fognak zöldenergiát előállítani, és erre az Európai Uniónak szüksége lesz, aminek eljuttatásához meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát. Hozzátette, hogy ezért jelentős az Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország által a múlt év végén aláírt megállapodás, amely célként tűzte ki a világ leghosszabb tenger alatti áramvezetékének megépítését. Ennek nyomán a két dél-kaukázusi országban megtermelt energia Románián és hazánkon keresztül Európába juthat – tudatta.
Az európai energiabiztonság jövője szempontjából kifejezetten kritikus az együttműködés Georgiával, és mi, magyarok, itt fontos szerepet tudunk játszani
– jelentette ki.
