Így avatkoztak be külföldről a lengyel választásokba: külföldi politikai nyomásgyakorlás (3. rész)

Soros György médiabefektetései, illetve a milliárdos által pénzelt helyi civil szervezetek mellett a külföldi politikai nyomásgyakorlás megléte is jól kitapintható volt a lengyel választási kampányban, amelyet követően a balliberális oldal szerzett többséget. A lengyel történések jól mutatják, mire kell számítaniuk az önrendelkezéshez ragaszkodó magyaroknak.

01 June 2023, Moldova, Bulboaca: Ursula von der Leyen (l), President of the European Commission, and German Chancellor Olaf Scholz (SPD) attend the European Political Community (EPC) summit in Moldova. The EPG was founded last year on French initiative. Its aim is to bring European and Near Eastern states that are not members of the European Union closer to the EU. It has 47 members, including the candidate countries Ukraine, Moldova and Turkey, the applicant country Georgia, Azerbaijan and Armenia. Photo: Kay Nietfeld/dpa (Photo by KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: AFP/KAY NIETFELD

A hazánkat is rendszeresen támadó Daniel Freund, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának német zöldpárti képviselője a Szabad Európa nevű, kizárólag amerikai forrásból működtetett médiumnak eljutatott közleményében a fentiekhez hozzátette: 

Néhány hónappal a lengyelországi választások előtt fokozódnak a kormány demokrácia elleni támadásai. Az Európai Bizottság túl keveset tesz e támadások ellen. Komolyan lehet tartani attól, hogy a választás nem lesz szabad és tisztességes. Megdöbbentő, hogy aggódnunk kell a demokrácia helyzete miatt az egyik legnagyobb EU-tagállamban. A választási megfigyelőket nem lehet megúszni.

A választások lebonyolítása, illetve az eredmények ismerete alapján utólag megállapítható, hogy a hangulatkeltések teljesen alaptalannak bizonyultak. 

Idén augusztusban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az őszi lengyel parlamenti választásokba történő beavatkozásként értelmezte, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a „jogállamellenes” lengyel kormánypárt „legyőzéséről” beszélt.

„Betelt a pohár!” − fakadt ki Morawiecki az X – korábban Twitter – nevű közösségi oldalon. „Ellenségnek nevezett bennünket, ez már nem az első ilyen kijelentés. Elég ebből!” – fogalmazott akkor Morawiecki. 

Szintén fontos esemény volt a kampányban az úgynevezett vízumügy kezelése. 

Az, hogy az Európai Parlament általános vitában tárgyalta a balliberális kampánytémát, és mindezt közvetlenül a választások előtt tette, szintén erőteljes beavatkozási kísérletnek tekinthető.

Mindemellett Olaf Scholz német kancellár a vízumügyben szintén magyarázatot kért, az ellenzék narratíváját és szóhasználatát (vízumbotrány) alkalmazva. 

Az is sokatmondó volt, hogy a nyári néppárti kongresszuson az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy köszönt el Tusktól, hogy „remélem, jövőre már miniszterelnökként köszönthetjük”. 

Ugyan ez a megszólalás önmagában még nem számít direkt beavatkozásnak, de bizottsági részről nem szokás így állást foglalni egy tagállam belügyében.

Különösen úgy nem, hogy az uniós csúcsszervek nem adták oda Lengyelországnak a neki járó uniós forrásokat, miközben Tusk – a magyarországi baloldalhoz hasonlóan – azzal kampányolt, hogy ő egyetlen nap alatt meg fogja szerezni országának ezeket a pénzeket. 

Lengyelország esete nem volt egyedi. Emlékezetes: Von der Leyen az amerikai Princeton Egyetemen mondott beszédében tavaly azzal fenyegetőzött: ha Olaszország a 2022. őszi parlamenti választások után nehéz helyzetbe kerül, megvannak az eszközeik, mint Lengyelország és Magyarország esetében. 

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is aggasztónak tartotta a jobboldal győzelmét Itáliában.

Frans Timmermans közölte: Giorgia Meloni jobboldali szövetsége fenyegetést jelent az uniós értékekre. Hozzátette: fél a jobboldal társadalmi és erkölcsi programjától. 

Végül, de nem utolsósorban Volodimir Zelenszkij szeptemberben az ENSZ-nél és Kanadában tett látogatása után hazafelé utazva megállt Lengyelországban, de egyetlen kormánytaggal sem találkozott. Az ukrán elnök viszont kitüntetett két lengyel civilt, akik közül az egyik ellenzéki szimpátiájáról ismert, amit sokan egyértelmű oldalválasztásként azonosítottak részéről, különösen Zelenszkijnek a lengyel kormánnyal folytatott gabonaügyi vita fényében. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP/Kay Nietfeld)