A szólásszabadság védelmére hivatkozva uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítanák az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletbeszédet, és nyomást helyeznének az internetes tartalomszolgáltatókra, hogy minden eszközzel lépjenek fel a LMBTQ-ellenesnek vélt tartalmak ellen. A nemek közti egyenlőség égisze alatt többek között arra köteleznék az uniós vállalatokat, hogy alakítsanak ki inkluzív munkakörnyezetet, és tegyék kötelezővé az LMBTQ-szótár használatát, az antidiszkriminációs képzéseket stb.
A migrációs politikában kiemelnék az LMBTQ-bevándorlókat, akiknek külön eljárásrend, bánásmód kidolgozását sürgetik;
gyakorlatilag ez oda vezethet, hogy bárki, aki magát LMBTQ-érintettnek mondja, és olyan országból érkezik, ahol az EU szerint ezért üldöztetés fenyegeti, azt be kell fogadni.
Ugyanígy Brüsszel a rendészeti politikában is azt a célt tűzte ki, hogy a bűnözőket nem a biológiai nemük, hanem a maguk által bejelentett szexuális identitásnak megfelelően, a sajátos igényeikhez alkalmazkodva kell kezelni az eljárás alatt és a büntetés-végrehajtás során.
A civil társadalom megerősítése kapcsán azt írták, a bizottság finanszírozást biztosít az LMBTQ civil társadalmi szervezetek számára kedvező, fenntartható környezet kialakítása érdekében. Mert az uniós forrásoknak hozzá kell járulniuk egy megkülönböztetéstől mentes társadalom felépítéséhez, és támogatniuk kell a bizottság azon erőfeszítéseit, hogy az unió az egyenlőségre épüljön. Tehát ad absurdum a mezőgazdasági vagy kutatás-fejlesztési programtámogatásokba is szempontként vagy kifejezett célként be akarják vinni az LMBTQ-témát. Ugyanakkor a(z ön)kormányzati döntéshozatalban is elvárt, hogy nagyobb beleszólást biztosítsanak a helyhatóságok az LMBTQ-szervezeteknek.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!