Miközben az Európai Unió súlya folyamatosan csökken a világban, Brüsszel a valós problémák megoldása helyett vagy újakat generál (bevándoroltatás, Oroszország és Kína elleni szankciók) vagy pótcselekvéssel, például a szélsőliberális indoktrinációval foglalkozik, írja a Tűzfalcsoport.
Ennek ékes példája a 2020–2025-ös LMBTQ-stratégia, amelynek keretében súlyos pénzeket – emeljük csak ki: az uniós adófizetők euróit – költik társadalommérnökösködésre, érzékenyítésre és befolyásolásra. Mindezt azzal a felkiáltással, hogy az olyan ügyek, mint a homoszexuálisok örökbefogadása, az iskolai LMBTQ-propaganda vagy a transzsportolók támogatása politikai és gazdasági szempontból egyaránt erősítik Európát.
A stratégiából egy dolog nem derül ki: hogyan?
Hiszen ezek a kérdések nem befolyásolják a GDP növekedését, és a Nyugaton kívül senkit nem érdekelnek. Másfelől ha az Európai Bizottság komolyan gondolja, hogy pozitívan kell diszkriminálni a magukat LMBTQ-érintettnek kiadó migránsokat és bűnözőket, illetve azt, hogy az EU diplomáciai és külgazdasági eszköztárát az LMBTQ-lobbi szolgálatába kell állítani, az inkább gyengíteni fogja a közösséget.
Bár a stratégia szerint a másság, a sokszínűség érték, a célkitűzései valójában ezzel szöges ellentétben állnak. Az egészet áthatja az intolerancia és a demokrácia semmibe vétele. Az egyik fejezet konkrétan arról szól, hogy a nemzeti jogalkotásokat megkerülve, Brüsszelből kell kikényszeríteni bizonyos intézkedéseket, például a melegházasság elfogadását. Mindezt úgy, hogy jogászkodással a személyek és a tőke szabad áramlásának uniós alapelvével összeférhetetlennek mondják ki azt, ha egy tagállam nem ismeri el a szivárványcsaládokat.
Abszurd ötletek és a főbb pontok
A diszkrimináció elleni jogi védelem kikényszerítése és javítása a stratégia egyik sarokköve. Ennek keretében azonban például beavatkozást sürget a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésébe. Mint írják:
Az arcfelismerő rendszerek területén az egyik felmerülő kihívás a transzarcok azonosítása, különösen az átváltozás időszakában. A bizottság az olyan szabályozási keret előterjesztését tervezi, amely kifejezetten foglalkozik az elfogultsággal és a magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekben – ideértve a biometrikus rendszereket is – benne rejlő indokolatlan megkülönböztetéssel.
Brüsszelnek itt az a problémája, hogy az AI képes megállapítani egy transz biológiai nemét, és akként azonosítja, nem pedig úgy, ahogy azt az illető elvárná (transzférfi, transznő, interszex, nem bináris stb.).
