COP28: Közösen kell tenni a klímaválság elkerüléséért

Kezdetét vette csütörtökön a 28. ENSZ Éghajlatváltozási konferenciája (COP28), amit idén az Egyesült Arab Emírségekben rendeznek meg. A december 12-ig tartó tárgyalások december 1-jén és 2-án az éghajlatváltozással kapcsolatos világszintű cselekvési csúcstalálkozóval kezdődtek, amelyen a civil társadalom vezetői mellett állam- és kormányfők is részt vettek.

Dubaj, 2023. december 2. Csoportkép az ENSZ 28. nemzetközi éghajlatváltozási konferencia (COP28) kétnapos csúcstalálkozójának résztvevõirõl Dubajban 2023. december 2-án. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka Fotó: Radek Pietruszka

Az idei, Dubajban megrendezett ENSZ Éghajlatváltozási konferencián (COP28) csaknem 200 ország 70 ezer küldöttje vesz részt. Köztük 140 állam- és kormányfő is érkezett a rendezvényre, akiket António Guterres, az ENSZ főtitkára és Mohamed bin Zayid, az Egyesült Arab Emírségek elnöke fogadott. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján felszólalók mind arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőért tenni kell. A felszólalók között volt Ferenc pápa is, aki tüdőgyulladás miatt nem tudott személyesen Dubajba utazni, beszédét Pietro Parolin bíboros, a vatikáni államtitkára olvasta fel.

A szentatya nyilatkozatában bírálta azokat, akik az ökológiai és klímaválságért a szegényeket és a magas születési számot teszik felelőssé.

'The destruction of the environment is an offence against God'

Pope Francis's message to #Cop28 delivered by emissary in Dubai pic.twitter.com/gCBa6Bgs7J

— The National (@TheNationalNews) December 2, 2023

Az ökológiai átmenetet a világ megmentése érdekében a megújuló energia minél szélesebb körű felhasználásával, a fosszilis tüzelőanyagok felszámolásával és az erre kevésbé függő életmódra neveléssel lehetne megvalósítani. III. Károly brit király pedig arról beszélt, hogy az emberek egy hatalmas és ijesztő kísérletet hajtanak végre a bolygón, és a természeti világot kiegyensúlyozott normákon és korlátokon kívülre helyezik. Hozzátette, hogyha „nem teszünk semmit az egyensúlyért, akkor a túlélésünk veszélybe kerül”. Mi mind összekapcsolódunk, mint mondta, meg kell védeni a környezetet. 

A Föld nem tartozik hozzánk, mi tartozunk a Földhöz

− emelte ki.

'I pray with all my heart that COP28 will be another critical turning point towards genuine transformational action at a time when we are seeing alarming tipping points being reached.'

King Charles delivers his keynote speech at the COP28 Climate Summit in Dubai. pic.twitter.com/aH9KasboVF

— GB News (@GBNEWS) December 1, 2023

Rishi Sunak brit miniszterelnök is felszólalt a konferencián, aki kifejtette, hogy a klímaváltozással csak akkor lehet megbirkózni, ha az emberek csatlakoznak hozzájuk, és együtt teszünk meg érte mindent. Hangsúlyozta, a britek törődnek a környezetvédelemmel.

"You won't find another major economy that's got a more ambitious reduction target for 2030 than the UK"

PM Rishi Sunak hails the UK's "global leadership" on green policies at COP28

Follow live https://t.co/EIOCBCgw6k pic.twitter.com/T1Btv0vw3N

— BBC Politics (@BBCPolitics) December 1, 2023

Hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alapnak az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök.

– Büszkén jelentem be az újabb hárommilliárd dolláros támogatásunkat annak az alapnak, amely segít a fejlődő országoknak a tiszta energiaforrások kiépítésében és a zöldberuházásokban − mondta Harris. Az alelnök hangsúlyozta, hogy 

olyan fordulóponthoz értünk, amelynél a közös cselekvésünknek vagy rosszabb esetben a közös tétlenségünknek évtizedekig meghatározó következményei lesznek több milliárd ember életére nézve.

"Today, we're demonstrating through action how the world can and must meet this crisis"

Vice President Kamala Harris speaks at #COP28 summit after the US announced a $3 billion pledge for climate aid to poor countries https://t.co/5hfD0CuX6j pic.twitter.com/UUmeB4N4FO

— Bloomberg (@business) December 2, 2023

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke arról beszélt, hogy technológiailag semleges, radikalizmustól mentes megközelítésre van szükség.

#COP28: il mio intervento in sessione plenaria pic.twitter.com/o0Pyw9Zhwb

— Giorgia Meloni (@GiorgiaMeloni) December 2, 2023

Meloni régóta elutasítja a radikális környezetvédő és más klímaaktivisták tiltakozását, amelyre, úgy tűnik, hogy ez a kijelentés utal.

Olaszország azonban 100 millió eurót ígért az új veszteség- és káralapnak, amely az eddigi egyik legnagyobb felajánlás. 

Meloni azt is megígérte, hogy pénzt fektet be Afrikában, de nem jótékonysági célból, mondván, hogy az egyenlő felek közötti partnerségekben történne.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy sok erőfeszítésünk, amelyet ma teszünk, valószínűleg még jóval azután is látható lesz, hogy elhagytuk a pozícióinkat. […] Mindenesetre nem magunkért, hanem az utánunk jövőkért tesszük

– mondta.

Olaf Scholz német kancellár is felszólalt, aki megígérte a világnak: Németország legkésőbb 2025-től évi hatmilliárd eurót fektet be a globális klímavédelembe. Ugyanakkor a kormány már 2022-ben túlteljesítette ezt a célt: a költségvetésből akkor csaknem 6,4 milliárd folyt be globális klímaprojektekbe.

Nukleáris egyezmény és harc a metán ellen

Az Egyesült Államok bejelentette fellépését a „szuperszennyező” metán ellen, mely erős bolygófűtő, szennyező gáz. Az új szabályok a COP28 metánkibocsátásának csökkentését célzó globális bejelentések központi elemei. Az Egyesült Államok becslései szerint a hatalmas olaj- és gázipar metánkibocsátását 80 százalékkal, összesen 58 millió tonnával csökkentik 2038-ra.

Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt.

A globális nukleárisenergia-termelő kapacitást 2050-re kell megháromszoroznia az aláíró 22 országnak. Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára szombaton.

Legalább 118 ország tett ígéretet Dubajban arra, hogy 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát. A tervek szerint a megújuló energiák megháromszorozásának köszönhetően legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadulni a globális energiarendszerben a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A vállalás emellett a szénenergia visszaszorítására és a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.

A javaslatot támogatta a többi között Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is. Jóllehet olyan, jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India, korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozásában, és a 2030-as határidővel is egyetértettek, közülük egyik ország sem állt a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem. 

Borítókép: Csoportkép az ENSZ 28. nemzetközi éghajlatváltozási konferencia kétnapos csúcstalálkozójának résztvevőirõl Dubajban 2023. december 2-án. (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)