Az ökológiai átmenetet a világ megmentése érdekében a megújuló energia minél szélesebb körű felhasználásával, a fosszilis tüzelőanyagok felszámolásával és az erre kevésbé függő életmódra neveléssel lehetne megvalósítani. III. Károly brit király pedig arról beszélt, hogy az emberek egy hatalmas és ijesztő kísérletet hajtanak végre a bolygón, és a természeti világot kiegyensúlyozott normákon és korlátokon kívülre helyezik. Hozzátette, hogyha „nem teszünk semmit az egyensúlyért, akkor a túlélésünk veszélybe kerül”. Mi mind összekapcsolódunk, mint mondta, meg kell védeni a környezetet.
A Föld nem tartozik hozzánk, mi tartozunk a Földhöz
− emelte ki.
Rishi Sunak brit miniszterelnök is felszólalt a konferencián, aki kifejtette, hogy a klímaváltozással csak akkor lehet megbirkózni, ha az emberek csatlakoznak hozzájuk, és együtt teszünk meg érte mindent. Hangsúlyozta, a britek törődnek a környezetvédelemmel.
Hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alapnak az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök.
– Büszkén jelentem be az újabb hárommilliárd dolláros támogatásunkat annak az alapnak, amely segít a fejlődő országoknak a tiszta energiaforrások kiépítésében és a zöldberuházásokban − mondta Harris. Az alelnök hangsúlyozta, hogy
olyan fordulóponthoz értünk, amelynél a közös cselekvésünknek vagy rosszabb esetben a közös tétlenségünknek évtizedekig meghatározó következményei lesznek több milliárd ember életére nézve.
Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke arról beszélt, hogy technológiailag semleges, radikalizmustól mentes megközelítésre van szükség.
Meloni régóta elutasítja a radikális környezetvédő és más klímaaktivisták tiltakozását, amelyre, úgy tűnik, hogy ez a kijelentés utal.
Olaszország azonban 100 millió eurót ígért az új veszteség- és káralapnak, amely az eddigi egyik legnagyobb felajánlás.
Meloni azt is megígérte, hogy pénzt fektet be Afrikában, de nem jótékonysági célból, mondván, hogy az egyenlő felek közötti partnerségekben történne.
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy sok erőfeszítésünk, amelyet ma teszünk, valószínűleg még jóval azután is látható lesz, hogy elhagytuk a pozícióinkat. […] Mindenesetre nem magunkért, hanem az utánunk jövőkért tesszük
– mondta.
Olaf Scholz német kancellár is felszólalt, aki megígérte a világnak: Németország legkésőbb 2025-től évi hatmilliárd eurót fektet be a globális klímavédelembe. Ugyanakkor a kormány már 2022-ben túlteljesítette ezt a célt: a költségvetésből akkor csaknem 6,4 milliárd folyt be globális klímaprojektekbe.
Nukleáris egyezmény és harc a metán ellen
Az Egyesült Államok bejelentette fellépését a „szuperszennyező” metán ellen, mely erős bolygófűtő, szennyező gáz. Az új szabályok a COP28 metánkibocsátásának csökkentését célzó globális bejelentések központi elemei. Az Egyesült Államok becslései szerint a hatalmas olaj- és gázipar metánkibocsátását 80 százalékkal, összesen 58 millió tonnával csökkentik 2038-ra.
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt.
A globális nukleárisenergia-termelő kapacitást 2050-re kell megháromszoroznia az aláíró 22 országnak. Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára szombaton.
