Hozzátette: „mindig készen állt számot adni a rábízott közösségről, ez hatalmas felelősség és teher, ám Pásztor István ezt a lehető legderűsebben viselte évtizedeken át az utolsó pillanatig. Céltudatos elöljáró volt, sohasem keverte össze a célt az eszközzel, és ez nála mértékletességgel társult, bírta az összes olyan erényt, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, jó pásztora a rábízott nyájnak. Számára politikai és erkölcsi parancs volt, hogy meg kell békélni a többségi nemzettel. Ezt nem lehet másképpen tenni, csak úgy, hogy az az ember a múltat ugyan nem felejti el, de mindig a jövőt fürkészi.”
Pásztor István tudta azt, amit csak az igazán nagy államférfiak tudnak, pedig egyszerű dologról van szó. Akkor vagy hű a nemzetedhez, akkor szolgálod a közösségedet vezetőként, ha a közösség jövőjét biztonságba helyezed. Akkor végzed jól a rád bízott munkát, ha sohasem a pillanatnyi széljárás szerint cselekszel, hanem képes vagy akár évtizedeket előre nézni, nézni és látni, felismerni a mások számára még felismerhetetlen alakzatokat, és haladni a cél felé rendíthetetlenül
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!