A magyar gazdaság és környezetvédelem jövője egyaránt a zöldenergiában van, és nagy lépést sikerült tenni előre a célból, hogy az erre vonatkozó célkitűzések széles körű nemzetközi együttműködés keretében teljesíthetők legyenek – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az úgynevezett zöld energiafolyosó irányító bizottságának ülését követően arról számolt be, hogy a magyar gazdasági növekedés fenntartása az utóbbi évek válságai közepette csakis a folyamatos beruházási rekordoknak volt köszönhető, az újabb gyárépítések nyomán viszont az energiafelhasználás is növekedni fog.
Magyarországon továbbra is a felelősségteljes növekedés mellett tesszük le a voksunkat, úgy kívánjuk növelni a gazdasági teljesítményünket, hogy közben csökkentjük a káros anyagok kibocsátását
− húzta alá.
Rámutatott, hogy ezen célkitűzés tartásához zöldenergiára van szükség, ezért a villamos energia a következő években még fontosabbá válik majd hazánkban a közlekedés, az ipar, illetve a fűtési-hűtési technológiák terén is.
Szijjártó Péter az azeri, a georgiai és a román energiaügyi miniszterekkel, valamint a bolgár energiaügyi miniszterhelyettessel közös sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy Magyarország 2030-ig előreláthatóan 50 százalékkal több villamos energiát fog fogyasztani, amit karbonsemlegesen terveznek előállítani, ezért is bővítik a nukleáris és a napenergia-kapacitásokat.
Ugyanakkor fontos, hogy a Magyarországra importált villamos energia is karbonsemleges, tehát zöldforrásból származzon. Ezt a célkitűzésünket fogja segíteni a zöld energiafolyosó kiépítése − húzta alá. – Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával arra szövetkeztünk, hogy nagy mennyiségű zöldenergiát importáljunk Európába − tette hozzá.
Elmondta, hogy Azerbajdzsán és Georgia óriási beruházásokat hajt végre a víz- és szélenergia terén, Közép-Európa pedig saját infrastruktúrája fejlesztésébe kezdett, hogy a hálózat alkalmassá váljon minél nagyobb mennyiségű zöldenergia-importra a Dél-Kaukázusból, hogy azt a térségbeli államok részben felhasználhassák, részben továbbszállíthassák nyugatra.
Kiemelte, hogy a projekthez össze kell kötni Georgiát Romániával, és ha ez sikerül, akkor ez lesz a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres víz alatti vezetéke.
A miniszter közölte, ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon.
Bejelentette, hogy a felek szándéknyilatkozatot írtak alá a zöldenergia terén megvalósuló együttműködésről, amelynek értelmében a közös platformon keresztül koordinálni fogják zöldenergia-stratégiáikat, fejlesztéseiket, és közös munkára kerül sor az innováció területén is.
– A mai napon döntöttünk arról, hogy a részt vevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot, amelynek feladata lesz végigvinni a technikai-technológiai megvalósítást. Döntöttünk a közös megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, amelyre tendert is kiírtunk, és amelyről a döntés, hogy ki készítheti el, december elején meg is fog születni − sorolta.
– Emellett közösen lépünk annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a beruházáshoz, ezért az Európai Bizottság is képviseltette magát a mai ülésünkön − fűzte hozzá.
A magyar gazdaság és a magyar környezetvédelem jövője a zöldenergiában van, ma pedig nagy lépést tettünk előre, hogy széles körű nemzetközi együttműködés keretében ezen célkitűzésünket teljesíteni tudjuk
− összegzett.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Magyarország nem politikai, hanem fizikai szempontból tekint a diverzifikációra, így a kormány számára ez nem egy meglévő, megbízható szállító lecserélését jelenti, hanem minél több új energiaforrás bevonását.
Mi egyetlenegy energiaforrástól sem szeretnénk megszabadulni, amelyek most biztosítják az energiabiztonságát Magyarországnak. Ugyanakkor szeretnénk újabb, lehetőleg karbonsemleges forrásokat bevonni, és ezért fontos számunkra ez a közös, hatalmas beruházás − szögezte le, aláhúzva, hogy ellen fognak állni minden nyomásgyakorlásnak.
Kijelentette, hogy ez a projekt is jól demonstrálja, hogy az energia vásárlása „nem politikai kérdés, nem álom kérdése, nem is vágyakozás kérdése, hanem a fizikai realitás kérdése”.
– Energiát onnan lehet vásárolni, ahonnan jön vezeték, és ha nincs, akkor meg kell építeni. Lehetőleg úgy, hogy a végén legyen energiaforrás. Ha ez a kettő nincs, akkor az álmok birodalmában vagyunk − mondta.
A beruházás európai uniós finanszírozásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy európai ügyről van szó, ezért támogatásra is szükség van az infrastruktúra fejlesztéséhez.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
