Az ENSZ közlése szerint az ukrajnai menekültválság a világ legnagyobb menekültválsága. Csaknem nyolcmillió ember menekült a szomszédos országokba, és 5,4 millió ember vált belső menekültté. Németországban és Lengyelországban jelenleg 1,2 millió ukrán él, akik elhagyni kényszerültek az otthonaikat. Az ukrajnai orosz invázió nyomán az Európai Unió országai által elfogadott törvény értelmében ezeknek az ukránoknak joguk van az ország bármely pontján dolgozni és élni, valamint hozzáférhetnek a németeknek elérhető oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és szociális ellátáshoz.
A Németországba érkezett egymillió főből mintegy 350 ezer 18 év alatti gyermek és fiatal érkezett, a felnőtt menekültek kétharmada pedig nő.
Hogy mi lesz a háború után, azt egyelőre ők sem tudják. Több német kutatás is készült azzal kapcsolatban, hogy mit hozhat a jövő a menekültek számára.
Egy kutatás alapján az ukrán menekültek csaknem fele szeretne tartósan az országban maradni, 44 százalékuk mondta, hogy szeretne még néhány évig vagy örökké Németországban élni.
Azok közül, akik nem terveznek örökre maradni, mindössze 38 százalék tervezi, hogy a háború vége után visszatér Ukrajnába. A további válaszolók harminc százaléka bár szeretne hazatérni, nem akarja teljesen elengedni Németországot, és legalább még a háború után is pár évet élne ott.
Bár az utóbbi időben a közvélemény ellenérzése megnövekedett a bevándorlással kapcsolatban, és minden politikai párt támogatja Németország határainak szigorítását, az ukránok befogadása mégis sikernek számít.
A közelmúltban a német vezetők még azt is jelezték, hogy hosszabb távra marasztalnák a menekülteket az országban.
Integrálják a velünk együtt élő ukránokat a cégeikbe!
− mondta Olaf Scholz kancellár egy októberi beszédében, és arra szólította fel a német cégeket, hogy növeljék a munkaerő-felvételüket. Ezért a több mint egymillió ukrán menekült többsége nyelvi és integrációs tanfolyamokon vesz részt, hogy gyorsabban és könnyebben kaphasson munkát.
Ehhez képest, míg az ukránok egy része Németországban látja a jövőt, a kormánystatisztikák szerint jelenleg a munkaképesek mindössze körülbelül egyötöde dolgozik, és a közelmúltbeli felmérések szerint körülbelül a felük még mindig inkább hazautazna.
Ez pedig már a német társadalomban is legalábbis kérdéseket vet fel, hogy hol van a jó cselekedetek határa, és mikor kell meghúzni a vészcsengőt. Német médiumok foglalkoznak azzal, hogy mennyire lassan is állnak munkába az ukránok.
Ukrajna Oroszország elleni harcának és az országból érkező menekültek befogadásának erős belpolitikai támogatásával várhatóan meghosszabbítják az ukránok munkavállalási és ellátási jogait biztosító jelenlegi rendszert, amely jelenleg 2025-ig tart.
