Volt ukrajnai nagykövet: Orbán Viktor látványosan hiányzott Kijevből

Íjgyártó István korábbi kijevi, illetve moszkvai nagykövet óvatosságra intett a kisebbségeket érintő új ukrán törvény kapcsán. A Magyar Külügyi Intézet kutatója figyelmeztetett: az uniós csatlakozáshoz nem elég futószalagon gyártani a törvényeket, azoknak a társadalom mélyebb szöveteibe is el kellene jutnia. A szakértőt az ukrán–magyar kapcsolatok értékelésére kértük.

20230516 Budapest Íjgyártó István diplomata Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Most annyi történt, hogy a nyugati – elsősorban persze magyar – kritikákat egy módosító csomaggal megpróbálták orvosolni. Ez részben sikerült, de nagyon fontos helyeken még vannak hiányosságok. Az egyik legsérelmesebb intézkedés az volt, hogy felső tagozatban fokozatosan át kellett térni az ukrán oktatásra – ezt visszavonták. Ezentúl csak három tárgyat: ukrán nyelv és irodalmat, ukrán történelmet, illetve honvédelmet kell ukránul oktatni, ami vállalható kompromisszum. Igaz, van egy rendelkezés, amely alapján az iskolák dönthetnek arról, hogy ezeket kiterjesztik. Ez a kiskapu azt jelentheti, hogy ha a többségi vezetésű intézmény úgy dönt, akkor egy pillanat alatt visszaáll a régi helyzet. Néhány másik kérdés is még nyitva maradt. Például hogy van-e joga a kisebbségeknek iskolát fenntartani? Nem rendezték a kisebbségi nyelvhasználatot illetően sem, azaz hogy az emberek saját nyelvükön fordulhassanak az állami hatóságokhoz. Vagy egy kárpátaljai magyar többségű önkormányzat miért ne tarthatná magyarul az üléseit? Sok helyen óriási előrelépésként értékelték az új ukrán törvényt. 

Én óvatosságra intek. A kisebbségi kérdést újra magasabb szintre emelték, de ezt azért még nem nevezném progressziónak. A nagyon rossz helyzet javult valamennyit, de még mindig nem tartunk ott, ahol korábban jártunk.

– Az új ukrán nagykövet kinevezését már öt hónapja jóváhagyták, de még mindig nem érkezett meg. Mennyire szokatlan ez a diplomáciában?

– A küldő ország szuverén döntése, hogy mikor és hogyan küld nagykövetet. Ebbe a fogadó országnak beleszólása nincs. Az eljárásrend szerint a fogadó ország mindössze arról nyilatkozik, hogy fogadja-e a konkrét személyt. Ez már megtörtént, innentől kezdve Kijeven múlik, hogy megítélje a jelölt alkalmasságát, felkészítésének módját. Nem tudom mire vélni a folyamat elhúzódását. Várunk.

– Ez az év egyik oldalon sem hozott igazi eredményt a csatatéren. Mire számít a frontokon?

– Nehéz jóslatokba bocsátkozni, mert az elmúlt hónapokban is drámaian változott a helyzet. A nagy reményekkel várt ukrán ellentámadás kudarcot vallott, sőt úgy tűnik az oroszok visszaállítottak a frontvonalat az indulási pontra, és könnyen lehet, hogy tovább nyomulnak. Már Kijev is kimondja, hogy a területek felszabadítása, a ’91-es határok visszaállítása helyett aktív védelemre próbálnak berendezkedni. Ez a stratégia a költségvetéssel és az emberekkel is kíméletesebb. 

Ukrajna azt már bebizonyította, hogy képes sikeresen védekezni, szóval a háború egyfajta befagyott konfliktus felé tart.

Ugyanakkor az oroszok megpróbálhatják döntésre vinni az ügyet, és egy elfáradó, utánpótlásában megfogyatkozó ukrán hadsereg ellen lehet esélyük. Az biztos, hogy ennek a háborúnak máris két vesztese van: Ukrajna és Oroszország. Hiszen az elesetteket nem lehet feltámasztani, a veszteségeket nagyon nehéz pótolni.

Borítókép: Íjgyártó István volt kijevi és moszkvai nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. (Fotó: Mirkó István)