– Most annyi történt, hogy a nyugati – elsősorban persze magyar – kritikákat egy módosító csomaggal megpróbálták orvosolni. Ez részben sikerült, de nagyon fontos helyeken még vannak hiányosságok. Az egyik legsérelmesebb intézkedés az volt, hogy felső tagozatban fokozatosan át kellett térni az ukrán oktatásra – ezt visszavonták. Ezentúl csak három tárgyat: ukrán nyelv és irodalmat, ukrán történelmet, illetve honvédelmet kell ukránul oktatni, ami vállalható kompromisszum. Igaz, van egy rendelkezés, amely alapján az iskolák dönthetnek arról, hogy ezeket kiterjesztik. Ez a kiskapu azt jelentheti, hogy ha a többségi vezetésű intézmény úgy dönt, akkor egy pillanat alatt visszaáll a régi helyzet. Néhány másik kérdés is még nyitva maradt. Például hogy van-e joga a kisebbségeknek iskolát fenntartani? Nem rendezték a kisebbségi nyelvhasználatot illetően sem, azaz hogy az emberek saját nyelvükön fordulhassanak az állami hatóságokhoz. Vagy egy kárpátaljai magyar többségű önkormányzat miért ne tarthatná magyarul az üléseit? Sok helyen óriási előrelépésként értékelték az új ukrán törvényt.
Én óvatosságra intek. A kisebbségi kérdést újra magasabb szintre emelték, de ezt azért még nem nevezném progressziónak. A nagyon rossz helyzet javult valamennyit, de még mindig nem tartunk ott, ahol korábban jártunk.
– Az új ukrán nagykövet kinevezését már öt hónapja jóváhagyták, de még mindig nem érkezett meg. Mennyire szokatlan ez a diplomáciában?




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!