– A madéfalvi áldozatok véréből erős, ellenálló közösség sarjadt: azok is megerősödtek, akik a Székelyföldön maradtak, és a bukovinai székelyek is mindvégig megőrizték a szívós kitartást, a magyarsághoz és a hithez való ragaszkodást a száműzetésben, és továbbadták nemzedékről nemzedékre – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára Madéfalván.
Ma is vannak birodalmi törekvések
Személyes, családi és közösségi okai is vannak az évente ismétlődő közös emlékezésnek a székelyföldi településen.
– Közösségi szinten is fontos nekünk, székelyeknek ez a nap, hiszen nemcsak a vérengzést jelenti számunkra 1764. január 7., hanem egy új magyar népcsoport, a bukovinai székelység megszületésének napját is – fogalmazott Potápi Árpád János. Szerinte az akkori eseményeket történeti környezetükben kell látni. Látni kell a Habsburgok kétségbeesett törekvését erdélyi hatalmuk megerősítésére, a bécsi udvar gőgjét és az alkalmatlan vezetőket, Adolf von Buccow tábornokot és Siskovics József táborszernagyot.
A Madéfalván gyülekező székelyek nem akartak mást, mint szokásaik tiszteletben tartását, családjaik biztonságát, nemzetük függetlenségét, szabadságát, akárcsak az előző és következő évszázadok szabadságküzdelmeinek vezetői
– mutatott rá Potápi Árpád János.
– Ma is gyengítenék nemzeti közösségeink ősi jogait, szokásait. Ma is vannak új birodalmi törekvések, amelyek felülírnák értékrendünket, életmódunkat – mondta, intve az emlékezőket, ne féljenek állhatatosak maradni őseik értékrendjének védelmében.
Székelynek lenni többet és mást jelent
Potápi Árpád János emlékeztetett, 2024-ben Romániában négy választás lesz, amelyeken a legszélesebb körű összefogásra van szükség, hogy a magyar közösség meg tudja tartani a kivívott eredményeket. A politikus szerint nincs más járható út: a nemzeti és etnikai alapú politizálásnak nincs alternatívája.
Tánczos Barna szenátor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét adta át, és a román parlament év végi botrányos ülésére emlékeztetett, amikor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői
a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó kollégáik arcába üvöltötték: „Székelyföld nem létezik.”
A politikus szerint Romániában azért táplálják a „Székelyföld nem létezik”-monstrumot, mert egy nem létező Székelyföldön nem élhetnek székelyek, egy nem létező székely nemzetnek nem lehetnek elvárásai, céljai, székely zászlója, himnusza, anyanyelve, kulturális intézményei. Nem kérheti, hogy egy esetleges közigazgatási újraszervezéskor legyenek tekintettel Székelyföld történelmi múltjára.
Tánczos szerint ma soviniszta üzenetekkel ágyúzzák Székelyföldet, tudatosan fals székelységképet alakítanak ki Romániában.
– A történelmünket nem vitathatja el senki – nyomatékosította a szenátor, aki szerint ahogy ebben az évszázadok folyamán mások sem, úgy a „mai Siskovicsok” sem fognak sikerrel járni. Hangsúlyozta: 2024-ben erőt kell felmutatni, hogy ne győzhessenek.
Hajdu Gábor parlamenti képviselő a székelyek szabadságjogaira emlékeztetett, rámutatva, hogy „székelynek lenni többet és mást jelentett, mint a nemzeti hovatartozás, külön státus volt”. Kijelentette: január 7. a székelyek szabadságjogainak napja, mely a jövőről is szól. A cél, hogy a székelyek hagyományaikat, kultúrájukat megőrizve békében és jólétben, államalapító nemzethez méltó önállósággal élhessenek szülőföldjükön.
Potápi Árpád János Marosvásárhelyen is részt vett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényén a Kultúrpalotában, ahol a madéfalvi veszedelem hőseire emlékeztek. Az eseményen Izsák Balázs, az SZNT elnöke is felszólalt. Áldást mondott Ötvös József nyugalmazott református lelkész. A beszédeket a Maros Művészegyüttes előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése követte.
