Szijjártó Péter kilenc ázsiai külügyminiszterrel tárgyalt pénteken Brüsszelben

Többek között az indonéz, a jemeni, a madagaszkári, a Fülöp-szigeteki külügyminiszterrel is megbeszélést folytatott a magyar tárcavezető.

Fotó: MARTON_KIRALY Forrás: Forrás: Facebook.com/Szijjártó Péter

A tárca közlése szerint a magyar miniszter megbeszélést folytatott Retno L. P. Marsudi indonéz, Ahmad Awad bin Mubarak jemeni, Rafaravavitafika Rasata madagaszkári, Enrique Manalo Fülöp-szigeteki, Parnpree Bahiddha-nukara thaiföldi, Sok Chenda Sophea kambodzsai, Erywan Yusof brunei, Muhammad Hasan Mahmud bangladesi és Saleumxay Kommasith laoszi külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter a nap folyamán több Facebook-posztban is beszámolt a tárgyalásokról. Jemennel kapcsolatban azt írta, hogy a nyugati világ sokat késlekedett és sajnos nem mérte fel pontosan a húszik által jelentett fenyegetés súlyosságát és komolyságát. Így fordulhatott elő az, hogy az elmúlt hetekben a húszik támadásai miatt a világkereskedelem 15 százalékát jelentő forgalom került veszélybe Jemen partjainál.

A húszi lázadók folyamatosan támadják a teherszállító hajókat, és emiatt az Ázsiából Európába irányuló tengeri áruszállítás időtartama és költségei is jelentős mértékben megnőttek, ugyanis ezeknek a hajóknak így most meg kell kerülniük az egész afrikai kontinenst.

Ez egyre súlyosabb problémát jelent több magyar vállalat esetében is, hiszen nem érkeznek meg időben a szállítmányok, és a szállítási költségek is folyamatosan növekednek.

„A világ nem hagyhatja, hogy ez a lázadókból álló szervezet ilyen mértékben veszélyeztesse a világkereskedelem szabadságát. Az Európai Uniónak is lépnie kell, hiszen az eddigi kihívások mellett nem lenne jó, ha még további nehézségekkel szembesülnének az Európai Unió gazdaságai” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, ezért lépéseket kell tenni a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy az megerősítse a parti őrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak.

Hogyha az Európai Unió és a nyugati világ nem lép fel határozottan, akkor azzal kell számolnunk, hogy az európai gazdaságoknak és vállalatoknak hosszú ideig kell majd ezzel a bizonytalansági tényezővel szembesülniük

 − fogalmazott Szijjártó Péter.

Közölte, Indonéziával újabb kereskedelmi rekord dőlt meg: eddig a 2022-es év tartotta a rekordot, mostantól azonban már a tavalyi évé lett minden idők legmagasabb adata, hiszen korábban még soha nem volt olyan, hogy 280 millió dollárt érjen el a kereskedelmi forgalmunk Indonéziával.

Mivel Indonézia nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész globális gazdaság szempontjából egyre meghatározóbb jelentőséggel bír, ezért ez a rekord érezhetően jó hatással van a teljes magyar külgazdasági teljesítményre is. „Jó hír, hogy az indonéz fiatalok érdeklődése is töretlen Magyarország iránt, amit mutat, hogy idén több mint 1500 indonéz egyetemista jelentkezett magyarországi ösztöndíjra” – emelte ki.

Indonézia benyújtotta a csatlakozási kérelmét az OECD-hez, amit mi örömmel támogatunk, mert az a szervezet további erősödéséhez vezet. Márpedig az OECD azon egyre kevesebb nemzetközi szervezetek egyike, ahol a korrektség, pártatlanság és ideológiamentesség még értéknek számít – írta közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Madagaszkárral kapcsolatos bejegyzésében Szijjártó Péter arról adott tájékoztatást, hogy korábban még soha nem került sor madagaszkári–magyar külügyminiszteri találkozóra. 

Ugyanakkor sokkal több közös ügyünk van, mint gondolnánk, s nem csak azért, mert mindkettőnknek piros-fehér-zöld zászlaja van

 − fogalmazott, és hozzátette: Madagaszkár volt az Utazás kiállítás díszvendége tavaly, negyvenmillió forinttal támogatjuk az ottani erdőtelepítési programot, Benyovszky Móric pedig a francia király megbízásából a XVIII. században várost alapított a szigeten, amiért szobrot is állítottak neki.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról áttevődött keletre, ezt már mindenki látja, aki képes józan ésszel gondolkodni. „Ezért az európai uniónak az lenne az érdeke, hogy a lehető legszorosabb kelet nyugati gazdasági együttműködést építse fel” − írta.

Ezért mi az európai uniós elnökségünk során különösen koncentrálni fogunk arra, hogy az EU és a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége, a délkelet-ázsiai régió közötti együttműködést minél szorosabbra fűzzük

 − tette hozzá.

Mindennek érdekében fel fogjuk gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Thaifölddel, újra fogjuk indítani az egyeztetéseket a Fülöp-szigetekkel, ismét belevágunk a partnerségi és együttműködési megállapodás kitárgyalásába Bruneijel, megindítjuk az ugyanerről szóló tárgyalásokat Bangladessel, támogatjuk, hogy Kambodzsa a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítse az európai unióval való kereskedelme során, Laosszal pedig megkötjük a beruházásvédelmi megállapodást – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter. 

A tárca közlése szerint Laoszban jelenleg 125 millió dollárnyi magyar beruházás zajlik a víziparban és az elektronikus közigazgatásban. Kambodzsában több mint háromszázan jelentkeztek magyarországi ösztöndíjra. Bangladessel megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, soha korábban nem volt százmillió euró. Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel a magyar élelmiszeripari export növelését célzó intézkedésekben állapodtak meg.

Borítókép: Szijjártó Péter (Forrás: Facebook / Szijjártó Péter)