A nagykövet nem élvezi azt a tiszteletet, amelyet más országokban természetesnek venne, de ennek megvan az oka.
„Nem a legjobbjainkat küldjük” – ezt a következtetést vonhatná egy átlag amerikai a The European Conservative véleménycikke szerint, ha megnézné, milyen diplomatákat delegál Washington a közép-európai államokba, hívja fel rá a figyelmet a Mandiner.
Az egyik diplomata, aki az írásban hangsúlyt kap, David Pressman, aki a szerző szerint olyan retorikát használ, amelyet Iránnal vagy Észak-Koreával szemben szokás, de semmiképpen sem egy NATO-szövetségessel. A nagykövet kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támogatja Donald Trumpot, miközben világossá vált, hogy magyarországi civil szervezeteken keresztül amerikai adófizetők pénze érkezett a kormányellenes magyar médiához.
Pressman emellett azt állítja, hogy a magyar kormány a bevándorlás kapcsán képzelt megszállókról beszél, a szerző szerint ez az egyik legfelháborítóbb megnyilvánulása. Ez a publicisztika szerint egy teljesen hamis elképzelés, hiszen
2015-ben javarészt harcképes korú férfiak hullámai rohamozták meg a magyar határt minden irányból.
Emellett a szerző kiemeli, hogy a magyar tapasztalat a túlélésről szól, hiszen a magyarokat évszázadok óta nem rokon népek veszik körül.
A cikk azzal folytatódik, hogy
a nagyhatalmak nagykövetei nem élvezik azt a tiszteletet, amelyet más országokban természetesnek vesznek,
mégpedig a történelmi tapasztalatok miatt: az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, valamint a tény, hogy az 1956-os forradalom alatt az Egyesült Államok magára hagyta a magyarokat, bizalmatlanná tette a nyugati országok iránt Magyarországot.
Borítókép: David Pressman (Fotó: Kurucz Árpád)
