Scholz a nyugat-balkáni országok uniós integrációjáról tárgyalt

Az EU megreformálását sürgette a német kancellára a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

Olaf Scholz német szövetségi kancellár (b) és Robert Golob szlovén miniszterelnök (k) a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2024. március 26-án. Fotó: AFP/dpa/Picture Alliance Forrás: Kay Nietfeld

Robert Golob szlovén miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár a kétoldalú együttműködésről és a Nyugat-Balkánról tárgyalt kedden a szlovéniai Brdo pri Kranjuban. Közös sajtótájékoztatójukon Scholz hangsúlyozta:

az Európai Unióba vezető úton az országok előrehaladása attól függ, hogy teljesítik-e a kritériumokat.

Unsere Zusammenarbeit mit Slowenien ist ausgezeichnet, sie könnte europa- und sicherheitspolitisch in EU und NATO kaum enger sein. Gemeinsam treiben wir auch die Beitrittsperspektive der Staaten des Westlichen Balkans voran. Danke für den herzlichen Empfang, lieber Robert Golob! pic.twitter.com/uKA3gTNPHY

— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) March 26, 2024

Mint mondta, bízik a régió országainak gyors csatlakozásában, de ehhez kulcsfontosságúnak nevezte a nyugat-balkáni államok közötti viták rendezését, mert szerinte csak ezután lehet az előrelépésre összpontosítani. „Ez nem egy geopolitikai döntéshozatali folyamat, hanem konkrét reformokról és lépésekről szól” – húzta alá. Biztosított mindenkit arról, hogy Németország nem lesz puszta megfigyelő, hanem kész aktívan hozzájárulni a folyamathoz.

Egyetértettek abban, hogy ezzel egyidejűleg az EU-t is meg kell reformálni, így mindenekelőtt egyszerűsíteni kell a döntéshozatali folyamatokat.

Golob és Scholz megjegyezte, hogy Szlovénia és Németország között számos területen, különösen a gazdaságban kiváló az együttműködés, külön hangsúlyozták e tekintetben az energiaágazatot. Golob jelezte: nem tárgyaltak konkrét védelmi ügyekről, de vizsgálják az együttműködés megerősítésének lehetőségét ezen a területen is. Scholz felszólított: továbbra is támogatni kell Ukrajnát, „egyebek mellett a szükséges fegyverekkel”.

Jó példaként említette a lőszerbeszerzésre vonatkozó cseh kezdeményezést, amelyben Németország és Szlovénia is részt vesz.

A palesztin–izraeli fegyveres konfliktusról szólva Scholz a humanitárius segélyszállítmányok növelését sürgette, különösen szárazföldi úton, mivel a légi és tengeri szállítások szerinte nem tudnak minden igényt kielégíteni. Úgy vélte: a Hamász palesztin iszlamista mozgalomnak az elhunytak holttestét is át kellene adnia az élő túszokkal együtt, hogy a családok méltó búcsút vehessenek tőlük. Golob azt is tudatta, hogy Szlovénia az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként, „becsületes békeközvetítőként” jár el. Továbbá reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hetekben új határozatokat fogadnak el, amelyek tartós politikai megoldáshoz vezethetnek a két ország között.

Borítókép: Olaf Scholz német szövetségi kancellár (balra) és Robert Golob szlovén miniszterelnök (középen) a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2024. március 26-án (Fotó: AFP/DPA/Picture Alliance/Kay Nietfeld)