A szerb elnök kiemelte: a Nyugat azzal a céllal gyakorol nyomást Szerbiára, hogy destabilizálja az országot, ezért is történnek az ilyen jellegű támadások mindig összehangoltan a média, a civil szervezetek és a különböző, nyomásgyakorlásra alkalmas – például egyházi vagy szurkolói – csoportok részéről. A célok elérése érdekében „Szerbia folyamatos démonizálása” zajlik, például azt mondják, hogy a választások nem demokratikus módon zajlottak, erre azonban egyetlen bizonyíték sincs vagy azt állítják, hogy rossz a média helyzete – magyarázta.
A nyomásgyakorlás másik módja, hogy Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó.
Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében
– emelte ki Alekszandar Vucsics.
A harmadik mód pedig a különböző „ügyek” kitalálása, amelyekben az derül ki, hogy a kétes ügyekben résztvevők mind Alekszandar Vucsics partnerei voltak.
„Ha ezt minden nap csinálják, akkor az emberek ezt ellenőrizni fogják” – húzta alá, majd hozzátette: az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a támadások nem véletlenül történnek.
Ha Szerbia megtartja a szabad gondolkodásmódját, ezek a dolgok folytatódni fognak
– szögezte le. Véleménye szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan bábkormány irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt.
Ez látszik ezekből a kérdésekből. Ez a kormány elismerné Koszovót, azonnal szankciókat vezetne be Oroszország ellen és megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat Kínával
– hangoztatta Alekszandar Vucsics. Mint mondta, ezt a baloldali bábkormány felállítását szeretnék elérni azzal, hogy folyamatosan bűncselekményeket akarnak az ország vezetőihez kötni, hogy embertelennek állítják be az országot, és alapvetően rossz képet festenek Szerbiáról és az ott élők helyzetéről.
Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz, és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a nyugat-balkáni országok vezetőinek csúcstalálkozója előtt Szkopjéban 2024. január 22-én (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)
