A geopolitika és diplomácia egy összetett, egymásra épülő és egymást kiegészítő része a nemzetközi kapcsolatok rendszerének, írja az Eurázsia Központ elemzése.
Egy ország – de akár egy régió – számára is a diplomáciai és külpolitikai lépések meghatározók az ország jövőjét illetően. Kiváltképpen igaz ez abban az esetben, ha olyan régiókról van szó, amelyek nagyhatalmak szomszédságában és geopolitikai útkereszteződések mentén helyezkednek el. Ilyen régió a közép-ázsiai térség is, amely megpróbál a mai geopolitikai és világgazdasági változások közepette egyensúlyozni a régió három domináns ereje, Oroszország, Kína és Törökország között.

Többek között emiatt az egyensúlyi helyzet – Közép-Ázsia kapcsán nevethetjük ezt multipoláris politikának is – kapcsán 2024. április 15-én került sor az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának és a közép-ázsiai ötök – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – külügyminisztereinek csúcstalálkozójára, amelynek az üzbég főváros, Taskent adott otthont.
A találkozót joggal nevezhetjük figyelemre méltó eseménynek, mivel a két régió kapcsolata (Közel-Kelet és Közép-Ázsia) korábban egyáltalán nem volt szoros.
Ha Közép-Ázsiából nézzük a Közel-Keletet akkor a régió országai számára a Közel-Kelettel történő diplomáciai, gazdasági és befektetési párbeszédeknek két tárgyalási platformja van. Ez egyik az Arab Liga, a másik az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa. Ezek a legbefolyásosabb és legjelentősebb intézmények, azonban feladatukat tekintve eltérőek. Ha sarkosan szeretnénk fogalmazni, a liga egyesíti mindazt, ami „arab világnak” nevezhető, nem „iszlám” formátum, nem területi-gazdasági, hanem arab.
Az Arab Liga az arab országok magja mellett Libanont, Szíriát és Irakot, de Egyiptomot, Marokkót, Mauritániát, Szudánt, a Comore-szigeteket és Tunéziát is magába foglalja. Valójában az országok nem földrajzi alapon, hanem elsősorban a történelmi és kulturális azonosulás elve alapján szerepelnek az Arab Ligában.