„Legyünk büszkék arra, hogy nálunk még van arra szándék, akarat, erő és kellő forrás, hogy szépüljenek és megújuljanak a templomaink, nem csupán az örökség ápolása céljából, hanem a jelenkori Magyarország közösségei számára” – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a felújított jáki Szent György-templom újraszentelésén.
Az államfő kiemelte, hogy a kitavaszodásra közösségeinknek és a közösségekhez való viszonyulásunknak is szüksége van:
Európa felújított templomává válhatunk. Nem turistalátványossággá, ahová mindenkit csak a kíváncsiság vezet, hanem élő, virágzó, szeretetében aktív közösségek otthonává, ahová erőt meríteni jönnek az emberek. Közösségeink egymás erőforrásai lehetnek. Mindez persze keresztényhez illően, nem feledve, hogy Jézus Krisztusba vetett hitünk összeköt, ezért egymástól elválaszthatatlanok vagyunk.
Hozzátette: „A lelki és szellemi szétszóródás időszakában verjünk gyökeret közösségeinkben és szilárdítsuk meg azokat. Váljunk egymás lelkének alakítóivá, és érezzük is át ennek felelősségét. Ha nem így teszünk, könnyen saját templomunk turistáivá válhatunk”.
Az elnök szerint a mai magyarság megbecsüli, megőrzi és ápolja, amit örökül kapott. Az, hogy e templomot ilyen szépségében láthatjuk, hosszú évek megfeszített munkájának, szakemberek nagyszerű teljesítményének, a kormányzat folyamatos és jelentős támogatásának, vagyis a magyar társadalom összefogásának köszönhető.
Megjegyezte, hogy a templom békessége a hazánknak és az egész Kárpát-medencének a békessége. Ez megőrzendő a magyarok következő generációi számára és bemutatandó mindazoknak, akik a családban szemlélik Európa keresztény múltjának eme maradványát.
V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a „szentelés” szavunknak két értelmezése is van: egy liturgikus és egy köznapi. Egy hívő ember számára azonban ez a kettő nem is áll olyan távol egymástól. A képviselő köszönetet mondott a kormánynak a támogatásért, a szakembereknek, akik lehetővé tették a felújítást, valamint mindenkinek, aki a munkában részt vett.
Ha a falvaink és városaink házai között nincsenek ott az ég felé mutató templomtornyok, az emberi élet lapossá válik, elveszíti távlatát, igazi mélységét. Az őseink nagyon jól tudták és érezték ezt az igazságot
– mondta az újraszentelésen Székely János, a Szombathelyi egyházmegye püspöke. Hozzátette: Szent István királyunk annak ellenére, hogy az akkori Európa legerősebb hadseregével rendelkezett, mégsem indított soha hódító háborút, hiszen a béke embere, a hit embere volt, s távolba látó. Ő templomokat, iskolákat, kolostorokat épített, a hit sziklájára akarta építeni a népe jövőjét.
A szentmise után végső nyugalomra helyezték a templomot építtető Jáki Nagy Márton földi maradványait az oltár alatti kriptában.
A nyolcszázéves jáki templom restaurálása még 2017-ben kezdődött kétmilliárd forintos állami támogatással, a belső felújítás már 2022-ben, a teljes, a román stílusú építészet kiemelkedő alkotásának felújítása pedig mostanra befejeződött.
A restauráció alatt régészeti ásatást is végeztek, ezalatt az ott dolgozók értékes leletekre bukkantak.
A templomkertben három, római korból származó gránitoszlop is látható. A hagyomány és több szakember egybehangzó véleménye szerint Savariából, a mai Szombathelyről szállították őket a helyszínre. Valószínűleg a templom építéséhez kívánták felhasználni az oszlopokat.
A népi hiedelem szerint az ördög hozta ide őket, hogy lerombolja velük a templomot, amelynek szépsége felbőszítette. Az ördög végül nem járt sikerrel és elmenekült, ám a tömbök, amelyeket fegyverként hozott magával, maradtak.
Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (szemben) és Székely János szombathelyi megyéspüspök (b) a szombathelyi püspöki palotában 2024. április 21-én (Fotó: MTI/Sándor-palota)
