A Zilkan nevű, 2015-ben létrehozott katonai bázist, amely nem messze fekszik Moszultól, még az akkori, Iszlám Állammal (ISIS) való harcok miatt hozták létre, azóta azonban a törökök által terroristának tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni fellépések kerültek előtérbe, a török jelenlét pedig az iraki kurd régió határ menti területeire koncentrálódik. Pénzváltó Nikolett rámutatott, az iraki kormány nemcsak az amerikai, hanem a török jelenlét ellen is tiltakozik, mondván, megsértik az ország szuverenitását.
A szíriai katonai beavatkozás pedig az Oszmán Birodalom első világháborút követő összeomlása óta az egyik legnagyobb külföldi művelete volt Ankarának.
Először 2016-ban jelentek meg az arab országban török katonák, szintén az ISIS elleni harc jegyében, ám ahogyan Irakban, Szíriában is a kurdok elleni harc, nevezetesen a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) elleni műveletek kerültek előtérbe.
Az arab országok közül érdemes szót ejteni Katarról, valamint Líbiáról. Erdogan korábban úgy fogalmazott, a katari jelenlét a békéhez és a stabilitáshoz járul hozzá az Öböl-térségben. Libanonban pedig a helyi erők kiképzésével és tanácsadással foglalkoznak a török katonák. Szomália szintén kulcsfontosságú a török haderő számára: Mogadishuban nyitották meg 2017-ben az egyik legnagyobb török katonai bázist. A kelet-afrikai országban elsősorban az ország újjáépítésében, az oktatás és egészségügy újraindításában, valamint a biztonság fenntartásában segít Ankara.
Pénzváltó Nikolett kiemelte, Szomália kivételnek számít, ugyanis az ottani török jelenlét valóban azt mutatja, terjeszkedik a török külpolitika.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!