Brüsszel politikai feltételekhez kötné a fejlesztési támogatásokat

Az Európai Unió a jövőben politikai lojalitáshoz kötheti a fejlesztési támogatások egy részét – erről beszélt hétfőn Brüsszelben Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós vezető szerint azok az országok, amelyek Oroszországot vagy Iránt támogatják, elveszíthetik az európai támogatások egy részét, miközben az EU a jövőben előnyben részesítené az európai vállalatokat a támogatásokból finanszírozott beruházások során.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Ha egy partnerország Oroszországot vagy Iránt támogatja, akkor rugalmasnak kell lennünk, és újra kell gondolnunk az együttműködésünket

– fogalmazott az észt politikus. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül jelenti a támogatások teljes megvonását, inkább azok átalakítását az európai érdekek figyelembevételével.

Kallas szerint az EU-nak azt is mérlegelnie kell, hogy az uniós pénzek végső soron ne geopolitikai riválisokat erősítsenek.

Ha támogatunk projekteket, de azok végül a versenytársainkhoz kerülnek, akkor meg kell vizsgálnunk, hogyan tudunk ezen változtatni

– mondta.

 

Kallas szerint most jött el az idő, Moszkva gyenge

A brüsszeli vezetés eddig mindent megtett azért, hogy ne legyenek közvetlen tárgyalások Oroszországgal, Kaja Kallas szerint azonban most elérkezett az idő. A politikus ezt azzal magyarázta, hogy véleménye szerint Moszkva nincs a legjobb helyzetben, ezt pedig ki kellene használni.

Jozef Sikela, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős biztosa. Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir

 

Brüsszel terveit többen is kritizálják

Brüsszel jelenleg dolgozza ki a következő hétéves költségvetés részleteit, valamint a mintegy háromszázmilliárd eurós Global Gateway geopolitikai beruházási stratégia jövőjét.

A program célja, hogy Brüsszel alternatívát kínáljon Kína globális infrastrukturális beruházásaival szemben.

Az ügy hátterében egy szenegáli projekt körüli vita is áll. A több mint 320 millió eurós beruházás ugyanis várhatóan egy olyan vállalathoz kerülhet, amely kínai állami kapcsolatokkal rendelkezik, és korábban megsértette az EU külföldi támogatásokra vonatkozó szabályait.

Jozef Síkela fejlesztési biztos szerint az európai érdekeknek erőteljesebben kell megjelenniük a fejlesztési politikában.

Abban a világban, ahol a beruházások, az infrastruktúra és az ellátási láncok a hatalom eszközeivé váltak, a külpolitika nem lehet érzelmi kérdés

– fogalmazott.

Maxime Prevot, Belgium miniszterelnök-helyettese és külügy-, európai ügyekért és fejlesztési együttműködésért felelős miniszter. Fotó: Anadolu/AFP Dursun Aydemir

Ezen elképzelések kritikákat is kiváltottak. Több európai parlamenti képviselő is arra figyelmeztetett, hogy az EU nem helyezheti a versenyképességi szempontokat a szegénység felszámolása elé. Maxime Prévot belga külügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem hagyhat maga után űrt a fejlődő világban, különösen akkor, amikor az Egyesült Államok éppen csökkenti nemzetközi támogatásait.

Borítókép: Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)