– Könnyen lehet, hogy az instabilitás felszínre hoz olyan feszültségeket, amelyek az utóbbi időszakban háttérbe szorultak. Gondolhatunk a kurd kérdésre mind Irakban, mind Szíriában, valamint azoknak a területeknek a biztonságára, ahol az amerikaiak vannak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szalai Máté. A Ca’ Foscari Egyetem kutatóját azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Irak egyre gyakrabban sürgeti Washingtont, vonják ki az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciót az országból.
A külföldi csapatok 2014-ben érkeztek az arab országba azzal a céllal, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet újjáéledését.
Bagdad azonban úgy látja, azzal, hogy a koalíció vereséget mért a dzsihadistákra, teljesítette feladatát. Ráadásul Irak azzal is a kivonulás mellett érvel, hogy a koalíciós csapatok jelenléte instabilitást gerjeszt a térségben: az utóbbi időben ugyanis megsokasodtak az Irán támogatását élvező helyi milíciák amerikai bázisok ellen intézett támadásai, amelyeket amerikai válaszcsapások követnek.
Hány amerikai katona állomásozik Irakban?
Irakban nagyjából 2500 fős amerikai kontingens állomásozik, ám a nemzetközi koalícióban európai országok, köztük Magyarország is részt vesz katonáival.
Szalai Máté elmondta, ha az amerikaiak kivonulnak az országból, aligha van arra esély, hogy más európai csapatok az Egyesült Államok támogatása nélkül ott maradnak – így minden bizonnyal a magyar honvédek is elhagynák Irakot.
A kivonulás előkészületei azonban már megkezdődtek: Bagdad és Washington a napokban abban állapodott meg, tárgyalásokat kezdenek egy bizottság létrehozásáról, amelynek feladata a terrorellenes koalíció jövőjének meghatározása, a fokozatos csapatkivonás ütemtervének kidolgozása és a koalíció feloszlatása lesz.
