– Robbantások, tüntetések, erőszakos bűncselekmények – sorolta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, milyen helyzeteket képesek teremteni az Európába érkező illegális bevándorlók. A nyugat-európai nagyvárosokban már olyan városrészek, no-go zónák alakultak ki, ahova éveken át a közép- és felső osztály tagjai nem léptek be, sokszor nem is tudtak létezésükről – így kialakítva a párhuzamos társadalmakat. – A társadalmak egymás mellett élnek, úgy, hogy nem vesznek egymásról tudomást – fogalmazott Orbán Balázs. Kiemelte, egy ideig nem látni a konfliktusok jeleit, de ha valami olyan esemény történik, mint például az izraeli háború kirobbanása a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i támadása után, az súlyos problémákat okoz.
A no-go zónák és a párhuzamos társadalmak kapcsán jelent meg a Migrációkutató Intézet munkatársainak, Sayfo Omar, Marsai Viktor és Veres Kristóf György Kié itt a tér? című kötete.
Lehetetlen megtörni a klánhoz való hűséget
A szerzők egyetértettek abban, hogy az illegális bevándorlók integrálása lenne a megoldás, ám Orbán Balázs leszögezte, nincs rá megoldás. Kiemelte, gyakorlatilag sakk-matt helyzet alakult ki, hiszen azok az emberek, akiket integrálni kellene, más kulturális programokon vesznek részt, más nyelvet beszélnek, más televíziós csatornát néznek, miközben jogilag védett státusban vannak.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a fogadó társadalommal is probléma van: az integráció egyik alapfeltétele egy erős, értékeiket szem előtt tartó fogadó társadalom, ám pont az ellenkezőjét, azaz értékrendileg gyenge fogadó társadalmat, de erős érkező közösséget látunk.
Orbán Balázs szerint az iszlámnak különösen nagy szerepe van az integrációs kísérletek kudarcaiban, ugyanis „az iszlám mint vallás, mint civilizáció erős kapcsolódások létrehozására képes”. – Ha muszlim hátterű bevándorló érkezik, kicsi az esély, hogy ki lehessen szedni az ördögi körből. Ezt a vallási kötődés lehetetleníti el” – tette hozzá. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az irreguláris bevándorlók jelentős része keresztény, ám gyakran szektariánus társadalmakból érkeznek. Kiemelte, a szubszaharai térségben és az arab országokban a mai napig vannak olyan társadalmak, ahol az a mérvadó, hogy az emberek mennyire hűek a valláshoz és a klánhoz. Példaként Szomáliát hozta fel, ahol klánalapon szervezett pártok agy pártszövetségek küzdenek a hatalomért.
A vérség, a klán mindent meghatároz
– szögezte le.
