A szakértő elmondta, a svéd bandaháborúk esetében is látni a klánalapú szerveződés jeleit: a közösségek tagjai ugyanis nem fognak vallani saját klánjuk ellen. – Nem érdek, hogy az egyén kilépjen a hűségi láncból a svéd állam irányába – mutatott rá. Emlékeztetett, Malmőben korábban két libanoni hátterű klán csapott össze, és végül nem a svéd hatóságok léptek közbe, hanem a két szervezet vezetője kibérelte egy svéd hotel konferenciatermét, és megbeszélték a ügyet.
Marsai Viktor Dániát hozta fel példaként, a nyugat-európai ország ugyanis felismerte, hogy ennyi embert nem tudnak integrálni. – Fel kell számolni a gettókat, szét kell szedni a párhuzamos társadalmakat. Az integrációhoz két fél kell, a bevándorlóknak is részt kell venniük a folyamatban – húzta alá a szakértő. Ismertetve a dán politikát, elmondta, Koppenhága terve az, hogy akiket nem tudnak integrálni – tehát sem a nyelvet nem tudják megtanulni, sem a munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni –, azokat visszaszállítják a származási országba. Marsai Viktor azonban arra is rámutatott, uniós szinten diskurzus folyik arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy a migránsok elérjék Európa határait: ennek egyik megoldása a kapuőr államokkal, mint például Törökországgal kötött megállapodások.
Milyenek Nyugat-Európa no-go zónái?
– Több tucat városrészt kerestünk fel, az építészeten kívül kevés dolog emlékeztetett arra, hogy Európában járunk – osztotta meg tapasztalatait Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Csatlakozva a sorhoz, Orbán Balázs egy rövid történetet mesélt el, amikor Stockholm egyik külvárosában járt: bár európai volt a környezet, rendezett volt a városrész, kulturálisan egyértelműen más közeghez tartozott.
Szakállas férfiak, a viselet
– sorolta az első szembetűnő különbségeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!