– Robbantások, tüntetések, erőszakos bűncselekmények – sorolta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, milyen helyzeteket képesek teremteni az Európába érkező illegális bevándorlók. A nyugat-európai nagyvárosokban már olyan városrészek, no-go zónák alakultak ki, ahova éveken át a közép- és felső osztály tagjai nem léptek be, sokszor nem is tudtak létezésükről – így kialakítva a párhuzamos társadalmakat. – A társadalmak egymás mellett élnek, úgy, hogy nem vesznek egymásról tudomást – fogalmazott Orbán Balázs. Kiemelte, egy ideig nem látni a konfliktusok jeleit, de ha valami olyan esemény történik, mint például az izraeli háború kirobbanása a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i támadása után, az súlyos problémákat okoz.
A no-go zónák és a párhuzamos társadalmak kapcsán jelent meg a Migrációkutató Intézet munkatársainak, Sayfo Omar, Marsai Viktor és Veres Kristóf György Kié itt a tér? című kötete.
Lehetetlen megtörni a klánhoz való hűséget
A szerzők egyetértettek abban, hogy az illegális bevándorlók integrálása lenne a megoldás, ám Orbán Balázs leszögezte, nincs rá megoldás. Kiemelte, gyakorlatilag sakk-matt helyzet alakult ki, hiszen azok az emberek, akiket integrálni kellene, más kulturális programokon vesznek részt, más nyelvet beszélnek, más televíziós csatornát néznek, miközben jogilag védett státusban vannak.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a fogadó társadalommal is probléma van: az integráció egyik alapfeltétele egy erős, értékeiket szem előtt tartó fogadó társadalom, ám pont az ellenkezőjét, azaz értékrendileg gyenge fogadó társadalmat, de erős érkező közösséget látunk.
Orbán Balázs szerint az iszlámnak különösen nagy szerepe van az integrációs kísérletek kudarcaiban, ugyanis „az iszlám mint vallás, mint civilizáció erős kapcsolódások létrehozására képes”. – Ha muszlim hátterű bevándorló érkezik, kicsi az esély, hogy ki lehessen szedni az ördögi körből. Ezt a vallási kötődés lehetetleníti el” – tette hozzá. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az irreguláris bevándorlók jelentős része keresztény, ám gyakran szektariánus társadalmakból érkeznek. Kiemelte, a szubszaharai térségben és az arab országokban a mai napig vannak olyan társadalmak, ahol az a mérvadó, hogy az emberek mennyire hűek a valláshoz és a klánhoz. Példaként Szomáliát hozta fel, ahol klánalapon szervezett pártok agy pártszövetségek küzdenek a hatalomért.
A vérség, a klán mindent meghatároz
– szögezte le.
A szakértő elmondta, a svéd bandaháborúk esetében is látni a klánalapú szerveződés jeleit: a közösségek tagjai ugyanis nem fognak vallani saját klánjuk ellen. – Nem érdek, hogy az egyén kilépjen a hűségi láncból a svéd állam irányába – mutatott rá. Emlékeztetett, Malmőben korábban két libanoni hátterű klán csapott össze, és végül nem a svéd hatóságok léptek közbe, hanem a két szervezet vezetője kibérelte egy svéd hotel konferenciatermét, és megbeszélték a ügyet.
Marsai Viktor Dániát hozta fel példaként, a nyugat-európai ország ugyanis felismerte, hogy ennyi embert nem tudnak integrálni. – Fel kell számolni a gettókat, szét kell szedni a párhuzamos társadalmakat. Az integrációhoz két fél kell, a bevándorlóknak is részt kell venniük a folyamatban – húzta alá a szakértő. Ismertetve a dán politikát, elmondta, Koppenhága terve az, hogy akiket nem tudnak integrálni – tehát sem a nyelvet nem tudják megtanulni, sem a munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni –, azokat visszaszállítják a származási országba. Marsai Viktor azonban arra is rámutatott, uniós szinten diskurzus folyik arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy a migránsok elérjék Európa határait: ennek egyik megoldása a kapuőr államokkal, mint például Törökországgal kötött megállapodások.
Milyenek Nyugat-Európa no-go zónái?
– Több tucat városrészt kerestünk fel, az építészeten kívül kevés dolog emlékeztetett arra, hogy Európában járunk – osztotta meg tapasztalatait Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Csatlakozva a sorhoz, Orbán Balázs egy rövid történetet mesélt el, amikor Stockholm egyik külvárosában járt: bár európai volt a környezet, rendezett volt a városrész, kulturálisan egyértelműen más közeghez tartozott.
Szakállas férfiak, a viselet
– sorolta az első szembetűnő különbségeket.
