– Donald Tusk miniszterelnökségével Lengyelország egy olyan irányba indult el, amely a nemzeti érdekek helyett az európai mainstreambe való belesimulást valósítja meg. A kormányváltás óta ráadásul Varsó számára viharos gyorsasággal szabadultak fel EU-s források, ami szintén arra késztetheti a lengyel miniszterelnököt, hogy ne álljon szemben a Von der Leyen vezette bizottsággal – magyarázta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztán, a Nézőpont Intézet elemzője.
A szakértőt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének súlyos botrányáról kérdeztük, aki 2020-ban egyszerű szöveges üzenetekben (sms) egyezett meg a Pfizer vállalat vezérigazgatójával, Albert Bourlával vakcinák vásárlásáról.
Tulajdonképpen az Európai Unió legnagyobb, legalább 20 milliárd eurós botrányáról van szó.
A belga igazságügyi hatóságok még tavaly, év elején indítottak vizsgálatot, miután Frédéric Baldan belga lobbista büntetőfeljelentést tett, később ehhez csatlakozott Magyarország és Lengyelország is – Varsó azonban Donald Tusk tavaly megválasztott lengyel miniszterelnök döntése értelmében kihátrált az ügy mögül.
Erdélyi Rezső Krisztiánt arról is kérdeztük, a korrupciós ügyek mennyire rontják az EU hitelességét, ugyanis nem Von der Leyen Pfizer-botránya az egyetlen: 2022 óta folyamatosan címlapokon vannak az Európai Parlament (EP) tagjai is, akiket szintén korrupcióval vádolnak.
Mivel az Európai Unió politikai bunkósbotként használja a jogállamiság és a korrupció kérdését, a folyamatos korrupciós botrányok érzékenyen érintik a szövetséget
– vélekedett a szakértő.