A magyar diplomáciát különlegessé teszi a konnektivitásra épülő multivektorális külpolitika

A magyar diplomáciának minden adottság a rendelkezésére áll ahhoz, hogy közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között – mondta el lapunknak az örmény külügyminiszter magyarországi látogatása kapcsán Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután fogadta örmény kollégáját, Ararat Mirzojant.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a két ország 2022 decemberében döntött a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról, és azóta sok fontos gyakorlati ponton tudtak kölcsönösen előnyös előrelépést elérni, most pedig megegyezést írtak alá a gazdasági és külügyi együttműködésről. 

Már tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és Örményország között, és a hazai gyógyszeripari cégek egyre aktívabbak az örmény piacon. Júliustól pedig közvetlen légijárat köti majd össze a két fővárost. 

– A Wizzair idén nyáron indít közvetlen járatot Budapest és Jereván között, ezzel a magyar főváros válik a 10. várossá, amellyel a magyar légitársaság összeköti Jerevánt. A Wizzair jelenleg a második legnagyobb szolgáltató Örményországban, ám jó úton halad a piacvezetőség felé – mondta el lapunknak Kránitz Péter Pál. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója kiemelte, 

a turisztikai együttműködésre is rendkívül jó táptalaj kínálkozik: jelentős fejlesztések történtek az utóbbi időszakban az örmény vendéglátóiparban, magyar állampolgárok 180 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Örményországban, és már javában zajlanak az EU és Jereván közti vízumliberalizációs tárgyalások. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy 

a közvetlen és olcsó légi összeköttetés rendkívüli jelentőséggel bírhat a további gazdasági kapcsolatok összeköttetésében, amely leginkább a hagyományosan is erős gyógyszer- és élelmiszeriparban rejthet lehetőségeket a magyar vállalatok számára. 

A szakértő megjegyezte, Örményországnak stratégiai célja energiafüggőségének csökkentése, így a víz- és geotermikus erőművek létesítésében jelentős tapasztalatokkal bíró magyar vállalatok is részt vehetnek ebben a folyamatban.

A magyar külügyminiszter örmény kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködésnek erős keresztény alapja is van, és ennek jegyében támogatott eddig a kormány 180 millió forinttal nagyjából 1500 örmény családot az országba való visszatérésükben.

És most úgy döntöttünk, további háromszázmillió forint támogatást biztosítunk a Máltai Szeretetszolgálattal, a Katolikus Karitásszal, az Örmény Vöröskereszttel együttműködve annak érdekében, hogy az Örményországba visszatelepülő családok helyzetén javítani tudjunk 

– közölte Szijjártó Péter. 

Imádkozó nõk a hegyi-karabahi örmény diaszpóra védelmére felajánlott szentmisén 2023. október 1-jén
(Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

– Kevesen tudják, de az üldözött keresztények védelmében kifejtett magyar kormányzati munka elsődleges haszonélvezői az örmények voltak. Örményország a világ első keresztény állama, Kr. u. 301-ben vette fel a kereszténységet. 

Az örmény apostoli egyház különféle közösségei a Közel-Keleten szétszórva élnek, ezért az Iszlám Állam rémuralma következtében tízezrével kényszerültek elhagyni otthonaikat. A magyar kormány Hungary Helps programja ezért Libanontól Irakon és Szírián át egészen Örményországig iskolák és templomok felújítása, mezőgazdasági projektek révén támogatta az üldözött örmény keresztények humanitárius ellátását, s újabban a karabahi örmény menekülteket is segíti 

– emelte ki Kránitz Péter Pál, és megjegyezte, a Hungary Helps programot egyébként egy régi erdélyi örmény család sarja, Azbej Tristan államtitkár vezeti. A szakértő hozzátette, mindez a támogatás nagyban hozzájárult, hogy mintegy tízéves kényszerszünetet követően 2022 decemberében újralétesült a diplomáciai kapcsolat Örményország és Magyarország között.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az emberiség napjainkban a veszélyek korát éli, a világ számos pontját háború sújtja, a Kaukázusban is az ellenségeskedésről szóltak az elmúlt évtizedek, márpedig hazánk a konfliktusok békés rendezésének pártján áll. – Ezért üdvözöljük, hogy mind örmény, mind azeri oldalról az elmúlt időszakban kifejezetten felelősségteljes lépéseket tettek politikai vezetők annak érdekében, hogy hosszú távú, fenntartható békét biztosítsanak a térségben élő emberek számára – mondta.

Magyarország ebben az esetben, ebben a térségben is szeretne hozzájárulni a béketeremtő folyamat sikeréhez 

– tette hozzá.

Az MKI vezető kutatója szerint a magyar diplomáciának minden adottság a rendelkezésére áll ahhoz, hogy közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között. – Az örmény kormány számára nem csupán EU- és NATO-tagságunk, de a közelgő EU-elnökségünk tekintetében is rendkívül fontos a magyar kormányzattal való együttműködés, míg Azerbajdzsán számára a Türk Államok Szervezetében vállalt közösség és a kiváló kétoldalú kapcsolatok jelentik az együttműködés talapzatát. 

A magyar diplomáciát továbbá különlegesség teszi a konnektivitásra épülő multivektorális külpolitika, amely lehetővé teszi az akár súlyos feszültségekkel terhelt konfliktusok szembenálló feleivel való kapcsolódást is, így Bakuval és Jerevánnal is. A magyar diplomácia közvetítői képességei már meg is mutatkoztak, amikor 2020 végén örmény hadifoglyok hazatérését sikerült a magyar légvédelem segítségével megvalósítani 

– emlékeztetett Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunknak nyilatkozva. 

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)