A magyar diplomáciát különlegessé teszi a konnektivitásra épülő multivektorális külpolitika

A magyar diplomáciának minden adottság a rendelkezésére áll ahhoz, hogy közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között – mondta el lapunknak az örmény külügyminiszter magyarországi látogatása kapcsán Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A magyar külügyminiszter örmény kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködésnek erős keresztény alapja is van, és ennek jegyében támogatott eddig a kormány 180 millió forinttal nagyjából 1500 örmény családot az országba való visszatérésükben.

És most úgy döntöttünk, további háromszázmillió forint támogatást biztosítunk a Máltai Szeretetszolgálattal, a Katolikus Karitásszal, az Örmény Vöröskereszttel együttműködve annak érdekében, hogy az Örményországba visszatelepülő családok helyzetén javítani tudjunk 

– közölte Szijjártó Péter. 

Imádkozó nõk a hegyi-karabahi örmény diaszpóra védelmére felajánlott szentmisén 2023. október 1-jén
(Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

– Kevesen tudják, de az üldözött keresztények védelmében kifejtett magyar kormányzati munka elsődleges haszonélvezői az örmények voltak. Örményország a világ első keresztény állama, Kr. u. 301-ben vette fel a kereszténységet. 

Az örmény apostoli egyház különféle közösségei a Közel-Keleten szétszórva élnek, ezért az Iszlám Állam rémuralma következtében tízezrével kényszerültek elhagyni otthonaikat. A magyar kormány Hungary Helps programja ezért Libanontól Irakon és Szírián át egészen Örményországig iskolák és templomok felújítása, mezőgazdasági projektek révén támogatta az üldözött örmény keresztények humanitárius ellátását, s újabban a karabahi örmény menekülteket is segíti 

– emelte ki Kránitz Péter Pál, és megjegyezte, a Hungary Helps programot egyébként egy régi erdélyi örmény család sarja, Azbej Tristan államtitkár vezeti. A szakértő hozzátette, mindez a támogatás nagyban hozzájárult, hogy mintegy tízéves kényszerszünetet követően 2022 decemberében újralétesült a diplomáciai kapcsolat Örményország és Magyarország között.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az emberiség napjainkban a veszélyek korát éli, a világ számos pontját háború sújtja, a Kaukázusban is az ellenségeskedésről szóltak az elmúlt évtizedek, márpedig hazánk a konfliktusok békés rendezésének pártján áll. – Ezért üdvözöljük, hogy mind örmény, mind azeri oldalról az elmúlt időszakban kifejezetten felelősségteljes lépéseket tettek politikai vezetők annak érdekében, hogy hosszú távú, fenntartható békét biztosítsanak a térségben élő emberek számára – mondta.

Magyarország ebben az esetben, ebben a térségben is szeretne hozzájárulni a béketeremtő folyamat sikeréhez 

– tette hozzá.

Az MKI vezető kutatója szerint a magyar diplomáciának minden adottság a rendelkezésére áll ahhoz, hogy közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között. – Az örmény kormány számára nem csupán EU- és NATO-tagságunk, de a közelgő EU-elnökségünk tekintetében is rendkívül fontos a magyar kormányzattal való együttműködés, míg Azerbajdzsán számára a Türk Államok Szervezetében vállalt közösség és a kiváló kétoldalú kapcsolatok jelentik az együttműködés talapzatát. 

A magyar diplomáciát továbbá különlegesség teszi a konnektivitásra épülő multivektorális külpolitika, amely lehetővé teszi az akár súlyos feszültségekkel terhelt konfliktusok szembenálló feleivel való kapcsolódást is, így Bakuval és Jerevánnal is. A magyar diplomácia közvetítői képességei már meg is mutatkoztak, amikor 2020 végén örmény hadifoglyok hazatérését sikerült a magyar légvédelem segítségével megvalósítani 

– emlékeztetett Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunknak nyilatkozva. 

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)