A szlovén nemzetgyűlés kedden egyetlen napirendi pontként, rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak.
A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) még hétfőn népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a szavazást.
A baloldali kormányzó koalíció azonban úgy döntött, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.
Még a délután folyamán összehívták a parlament külpolitikai bizottságának ülést, amelyen elutasították az SDS indítványát. A parlamenti szavazás előtt Urska Klakocar Zupancic házelnök azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével.
Az ilyen visszaéléseket mostantól nem fogom megengedni az én felügyeletem alatt
– mondta. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.
Jansa a parlamenti felszólalásában azzal indokolta a népszavazási indítvány benyújtását, hogy időt akarnak nyerni a kormánynak, hogy lehűljenek a kedélyek, némi előrelépés történjen a béketörekvésekben, és Szlovénia csatlakozhasson azokhoz az országokhoz, amelyek a legmegfelelőbb pillanatban fognak lépni. Úgy vélte: van rá esély, hogy a következő harminc napban béketerv szülessen Izrael és a palesztinok között, és megszűnjön a konfliktus.
Amennyiben ebben a folyamatban előrelépés történik, a párt hajlandó támogatni Palesztina függetlenségét
– húzta alá.
Aleksander Rebersek, az ellenzéki Új Szlovénia (NSi) képviselője szerint a kormánykoalíció visszaélt a parlamenti eljárással, amelyben pártja nem kíván részt venni. Jansa a sajtótájékoztatóján azt mondta: a baloldali kormány olyan jogsértéseket követett el a jogállamisággal szemben, amelyekhez foghatót sem Szlovéniában, sem más uniós országban nem találni.
A szlovén parlamentarizmus harmincéves történetében tanúi lehettünk már különböző eljárási manipulációknak és machinációknak, de még soha nem fordult elő, hogy a törvényhozás elnöke ezt beismerte, sőt előre bejelentette volna
– mondta.
A ljubljanai kormány május 9-én kezdeményezte a palesztin állam elismerését, és múlt csütörtökön el is fogadta az erről szóló határozatot, majd végső jóváhagyásra a parlament elé terjesztette. A lépésre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezte: kész elismerni a palesztin államot, ha a lépés pozitív hozzájárulást jelent, és a körülmények is megfelelők. Spanyolország és Írország azóta ezt már megtette. Szlovénia pedig kedden a világ 147. országaként ismerte el a független palesztin államot.
Borítókép: Otthonuk romjaihoz visszatérő palesztin civilek a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsebalíjában 2024. május 31-én, amelynek reggelén az izraeli erők húsznapos műveletük végén kivonultak a palesztin településről (Fotó: MTI/AP/Enasz Rami)
