Az EP-választás egyértelműen a békepárti, migrációellenes jobboldal előretörését hozta

Az emberek egész Európában a változásra szavaztak – jelentette ki Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A lezajlott EP-választás egyértelműen a békepárti, migrációellenes jobboldal előretörését hozta – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója kifejtette, ez nemzetállamokra bontva a következőket jelenti:

• Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett az 1. helyen, 6 mandátumot szerezve, valamint az Osztrák Néppárt lett a 2., 5 mandátumot szerezve. 
• Franciaországban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés aratott győzelmet, 30 mandátumot szerezve (a szavazatok 31,4 százalékát magáénak tudva, 10 százalékot javítva 2019-hez képest), a 2. helyezést Macron pártja, a Reneszánsz érte el, mindössze 13 mandátummal (és a szavazatok 15 százalékával).
• Magyarországon a kormánypártok 11 mandátumot, vagyis a megszerezhető képviselői helyek 52 százalékát tudhatják magukénak. A miniszterelnök szerint „az emberek világosan megüzenték: békét akarnak”. 
• Németországban a CDU/CSU nyert, 29 mandátumot szerezve, a 2. pedig az egyre erősödő, az országban szinte egyedüliként a migrációt elutasító AfD lett, 15 képviselőt delegálva az EP-be. Történelmi mélypontra süllyedve az SPD mindössze 13,9 százalékot ért el (2019-ben 15,8 százalék) 14 képviselői helyet szerezve, ezzel megelőzve a leszereplő Zöldeket, akik az öt évvel ezelőtti rekordértéküket szinte megfelezve 11,9 százalékot kaptak (2019-ben 20,5 százalék). 
• Olaszországban a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvériség (FdL), az ECR vezető ereje nyerte a választást, 24 mandátumot szerezve.

A választási eredmények kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjújában úgy fogalmazott:

Legyőztük a régi és új ellenzéket. Joggal érezzük úgy, hogy a kormány iránti bizalom megerősítést kapott, és ezzel az erőforrással, lendülettel és biztonságérzettel kezdhetünk bele az elnökségi munkába.

Orbán Viktor azt is kiemelte, most még optimistább, mint a választás után. „Mert az optimizmusomra a választás után az adott okot, hogy egész Európában az emberek a változásra szavaztak. 27 országról beszélünk, és ebből a 27 országból 20 országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég. Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni. Ezért bukott meg a belga miniszterelnök, ezért bukott meg a francia kormány, Németországban is rezeg a léc, tehát az optimizmusunk első forrása, hogy az emberek változást akarnak” – fogalmazott. 

Lomnici Zoltán elmondta, a jobboldali frakciók megerősödése az EP-ben elvitathatatlan, 

az európai szavazók is tudják, hogy a nemzeti szuverenitás és a nemzetállami érdekek mellett, valamint az illegális migráció ellen kizárólag a jobboldal lép fel, ezért szavaznak egyre többen a patkó ezen felén lévő pártokra.

A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy a brüsszeli bürokraták ezt másképp gondolják, ők nem akarnak változást. Kiemelte: de ez tovább növeli az optimizmusunkat, mert még inkább nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy változtatni kell.

Orbán Viktor, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, a legerősebb cseh párt, az ANO elnöke vasárnap Bécsben éppen ezért jelentette be egy új szövetség létrehozását. 

– Fontos legitimációs erő, hogy a szövetség három alapító tagjának mindegyike megnyerte országa európai parlamenti választását június elején. A stabil alapot az adja továbbá, és ez biztató a formálódó szövetség jövőjére nézve, hogy az FPÖ egyértelműen vezet az osztrák közvélemény-kutatásokban a 2024. szeptember 29-i parlamenti választás előtt, Orbánt Viktor táborát pedig nem éri jelentős kihívás az új ellenzékként formálódott – és a centrista, balra tolódott Európai Néppárt frakciójához csatlakozó – Tisza Párt részéről, utóbbi esetében ugyanis egyértelmű, hogy a baloldali térfelet tudta csak átrendezni Magyarországon – hívta fel rá a figyelmet Lomnici Zoltán. 

Egy új EP-frakció létrehozásához az alábbi feltételek teljesülése szükséges: minimum 23 EP-képviselő legyen, legalább hét EU-tagállamból. Ezen feltételek szinte biztos, hogy a csütörtöki határidőig teljesülni fognak, hiszen a szövetsége bejelentése óta a portugál Chega párt elnöke, André Venturamár bejelentette csatlakozási szándékát, és több nagy európai pártnak is felkeltette az érdeklődését az új frakció. A Chega jelenleg az ID tagja, és két EP-mandátumot szereztek a választáson

– mutatott rá a szakértő.

Hozzátette: a szövetség létrejöttét üdvözölte többek között Matteo Salvini (az olasz Liga elnöke, 8 mandátum), Mateusz Morawiecki (a lengyel PiS elnöke, 20 mandátum) és Geert Wilders (a holland Szabadságpárt elnöke, 6 mandátum), valamint a felsoroltakon túl potenciális csatlakozóként tartják számon még a Flamand Érdek pártot (3 mandátum), a Dán Néppártot (1 mandátum), valamint az Észt Konzervatív Néppártot (1 mandátum). Mindezzel együtt rövid időn belül akár 65 képviselővel is számolhat a Patrióták Európáért szövetség, valamint számíthatnak további kilépőkre az ID-ből, az ECR-ből, illetve jelenleg független képviselőkre is. 

Orbán Viktor elmondta, hogy hamarosan az EP harmadik legerősebb képviselőcsoportja jöhet létre, középtávú cél pedig, hogy a második legerősebb frakció legyen a Patrióták Európáért.

 – A változást azonban nem lehet „oktrojált” módon, a választókra ráerőltetve vagy épp őket kihagyva – a jelenlegi, változást igénylő brüsszeli modus operandi szerint – előidézni, hanem a népszuverenitást és a népi legitimációt szem előtt tartva, az állampolgárok akaratának megfelelően kell véghez vinni – magyarázta Ifj. Lomnici Zoltán. Emlékeztetett: 

a választók kimondták, hogy nem kérnek a migrációból, elegük van a genderőrületből és a recesszióból, nem akarnak háborút, valamint elvárják, hogy a politikusaik őket és ne külső érdekeket képviseljenek Brüsszelben. Ennek megfelelően patrióta és szuverenista vezetésre van szükség. Brüsszelben – jól láthatóan – összezárnak az ilyen törekvésekkel szemben, és a balra tolódott EPP, illetve a balliberális S&D és Renew egymás között osztja szét a pozíciókat, miközben például az ECR több mandátumot szerzett.

Lomnici Zoltán kiemelte, Orbán Viktor cseh és osztrák szövetségesével arra tesznek kísérletet, hogy összefogják Európa patrióta erőit, és egy erős frakciót alkotva meghatározó szavuk legyen Brüsszelben, ahol érdemben tudják képviselni a nemzeti érdekeket és – a közvetett demokráciának megfelelően – a népakaratot. 

Brüsszelt csak kellő népi felhatalmazással, világos célokkal és jobboldali összefogás révén lehet megváltoztatni. Mindhárom alapító tag politikai erő kiemelt feladatnak tekinti az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, továbbá például azt, hogy Brüsszel egyes jogköröket – és így jelentős részben az európai közösségen belüli befolyást – visszaadja a szuverén nemzetállamok részére. Ha minél több valóban szuverenista, jobboldali pártnak sikerül felülkerekednie egyes kisebb nézetkülönbségeken, vagy legalábbis félretenni azokat – például Ukrajna kapcsán –, akkor valóban képesek lehetnek majd a progresszív, háborúpárti, migrációt támogató brüsszeli erők megfékezésére, ezáltal a mainál jelentősebb befolyást tudnak a későbbiekben gyakorolni az európai döntéshozatalra is

– emelte ki a szakértő.

Az EU-ban egyre többen látják be, hogy a magyaroknak és így Orbán Viktornak is igaza volt abban, hogy mind az illegális bevándorlást, mind az eszkaláció és az elhúzódás veszélyét magában hordozó háborút meg kell állítani. 

Azért állnak egyre többen mellé, mert egyetértenek a miniszterelnök politikájának fő irányvonalaival, amnek köszönhetően 14 éve kétharmaddal kormányozza hazánkat. Egyre több európai ért egyet azzal, hogy erős, szuverén nemzetállamok nélkül nem létezhet erős Európa sem, erős Európa nélkül pedig a megosztott európai országoknak külön-külön nincs esélyük beleszólni a világot meghatározó folyamatokba – tette hozzá Lomnici Zoltán. 

 „A huszonhét országból húsz országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég!” – mondta hétfőn az M1-nek adott interjújában Orbán Viktor.

Ide tartozik, hogy az EU-ban a biztonság és a gazdasági versenyképesség is romlik: 2023-ban 1,27 millió ember tartózkodott illegálisan az EU-ban, ami 13 százalékos növekedést jelent a 2022. évi 1,12 millióhoz képest. Míg a német állampolgárságú gyanúsítottak száma egy év alatt 2022-ről 2023-ra 1 százalékkal – 1,32 millióra – nőtt, addig a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma 17,8 százalékkal, mintegy 923 ezer főre emelkedett. A migráns bűnelkövetők aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva egy év alatt 3,7 százalékponttal 41,1 százalékra nőtt – derül ki a hivatalos statisztikából. Az USA GDP-je 2012-ben 16,2 billió dollár volt, az EU GDP-je 17,3 billió dollár. Ezzel szemben 2022-ben az USA esetében ez 25,4 billió dollár, míg az EU-ban 16,8 billió dollár.

Az, hogy minél többen állnak Orbánék európai kezdeményezése mellé, az ügyes diplomáciát mutatja, vagyis azt, hogy a magyar külpolitika a kapcsolatok építésének és fenntartásának gyakorlatát művészi szintre emelte, amelyet a politikai partnerekkel folytatott tárgyalások során mutatott tapintat és a kölcsönös tisztelet is jellemez. Orbán Viktor az elmúlt hetekben felkeresett számos meghatározó európai fővárost – így Berlint, Rómát és Párizst is –, hogy megvitassák hazánk július 1-jétől viselt uniós elnökségének prioritásait, de a tárgyalások az EU-elnökség kérdései mellett az új jobboldali szövetség kiépítésének és az új szövetséges tagok összegyűjtése körül is zajlottak. A 2024. június 30-án Bécsben aláírt szuverenista kiáltvány egy olyan bátor, markáns, független nemzetekből álló Európa vízióját vázolja fel, amelyben nem lesz helye a hatalom további, föderatív szemléletű központosításának Brüsszelben, és világossá teszi a nemzeti szuverenitás melletti politikai kiállást – mutatott rá Ifj. Lomnici Zoltán.

A miniszterelnök teljes interjúja itt tekinthető meg: