Eközben a francia elnöki hivatal jelezte, hogy Emmanuel Macron megvárja, amíg megismerheti, hogyan alakul az új nemzetgyűlés összetétele, mielőtt eldönti, kit nevez ki miniszterelnöknek.
Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez
Fordulat a kampányban
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzött meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indult a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.
A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten.
A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta erősödése hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.
Teljes a káosz
A vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben, miközben 67 százalékos volt a részvételi arány a választásokon, amire 1981 óta nem volt példa parlamenti választásokon. A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani, s az sem egyértelmű, hogy melyik párt lehet egy esetleg koalíciós új kormány vezető ereje.
Kiszámíthatatlan ugyanis, hogy a baloldali pártok és az elnöki szövetség meg tudnak-e állapodni egy közös kormányban, miközben az elmúlt két évben ádáz politikai harcot folytattak egymás ellen. Az is kérdés, hogy a számos belső ellentéttel küzdő baloldali pártszövetség együtt marad-e a győzelem után, amelyet a négy párt egyébként nem is közösen, hanem négy különböző helyszínen ünnepelt.
Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az elnöki tábor akár a radikális baloldallal, akár a jobboldallal együtt kormányozzon, utalva arra, hogy egy mérsékelt baloldali-centista-jobbközép koalíció elképzelhető lenne. Kérdés az, hogy bármilyen koalícióban hajlandók-e részt venni a jobbközép Köztársaságiak, akiknek a vezetője, Eric Ciotti a választások két fordulója között szövetséget között a Nemzeti Tömörüléssel, s emiatt a pártvezetőség kizárta őt. Bár Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn a szokásjognak megfelelően benyújtja a lemondását, de hozzátette, hogy kész a posztján maradni, „ameddig a kötelesség megkívánja”, különös tekintettel arra, hogy július 26-án kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!