Évtizedes száműzetés után került vissza az eredeti helyére Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve + fotók

Felszentelték és megáldották csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.

A restaurált és újjáépített barokk Mária-oszlop, fogadalmi szobor a felszentelése napján, Nagyboldogasszony ünnepén Kolozsváron 2024. augusztus 15-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor

A kolozsvári és erdélyi magyarság számára is szimbolikus jelentőségű ünnepi esemény egyben a 15. Kolozsvári magyar napok nyitánya is volt. A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes száműzetés után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette.

Fotó: Kiss Gábor

Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúján. Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk, hiszen az emberiség ma is „erkölcsi lejtőn halad”. Szűz Mária követendő példa, hiszen életével, imádságával mindig Istenre mutatott. „Az ő életén keresztül mi is rátekintünk Istenre, s az ő nagyságát, jóságát dicsérjük” – fogalmazott.

László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa a hála, köszönetmondás és imádkozás napjaként jellemezte az ünnepet, amikor a közösség"a történelem hullámzó idején túl bizalommal tekint a jövőbe, ehhez kér erőt. „Ezen oszlop története az Isten után vágyakozó, kiáltó vagy az épp tőle elforduló ember útját mutatja meg” – hívta fel a figyelmet.

Felidézte: a Mária-oszlop visszahelyezését Gergely Balázs, a Kolozsvári magyar napok fő szervezője kezdeményezte 2018-ban a néhai Kovács Sándor főesperessel az önkormányzatnál, a kezdeményezést az egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is felkarolta. Külön köszöntötte az adományozó Kornis család leszármazottait, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, hogy az ősök által megálmodott módon legyen ékköve a városnak, emlékeztetve múltra és jövőre.

Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop a remény, hit és hála jelképe. Visszahelyezése nemcsak a múlt előtti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség jele is, mondta, aláhúzva, hogy az ilyen szimbólumok mutatnak utat a jövő generációjának, jelzik hovatartozásunkat. Visszaállítása olyan eredmény, mely igazolja a magyar képviselet szükségességét Kolozsváron – mondta.

Fotó: Kiss Gábor

Kifejtette: a felújított Farkas utca és környéke, a Mária-oszlop, az itt lévő templomok, az egyetem és iskolák, a Főtér olyan hangulatot kölcsönöz Kolozsvárnak, mely bármelyik nyugat-európai városéval vetekedhet. „Elmondhatjuk, hogy napjainkra ez a város visszanyerte egykori méltóságát, egy kicsit otthonosabbá vált mindannyiunk számára, ezáltal a funari hagyaték is homályosodni fog” – fogalmazott, a magyarellenességgel vádolt Gheorghe Funar régebbi polgármesterre utalva. Hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jövőben ne változzon, a múlt szelleme ne kísértse többé a kolozsváriakat, értékeink soha többé ne csorbuljanak.

Macalik Arnold építész, a Farkas és az Egyetem utca felújításának tervezője emlékeztetett arra, hogy a fogadalmi oszlopot megrendelője, gróf Kornis Antal a pestisjárvány után állíttatta, melyben édesapja, felesége és nagyobbik lánya is életét vesztette. Felhívta a figyelmet a templomok, iskolák és egyetem által közrefogott tér jelentőségére, a Mária-oszlop szépségére, és felolvasta azt az imát, melyet acéllemezre vésve helyeztek el a Mária-szobor belsejébe.

Az oszlopon álló Szűz Mária-szobor az eredeti alkotás hiteles másolata – az eredetit múzeumi körülmények között őrzik –, míg az oszlop szobrászati elemei közül többnek az eredeti változata került ki köztérre. A Mária-oszlopra a római katolikus, evangélikus-luteránus, unitárius, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői mondtak imát.

A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor után Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem (Universitatii) és a Farkas (Mihail Kogalniceanu) utca kereszteződésénél kialakított kis térre.

Elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.

Fotó: Kiss Gábor

 A barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok nevű templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.

A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület, a belvárosi utcák gyalogövezetté alakítását célzó projektnek volt a része. A helyreállítás Kolozsi Tibor szobrászművész tervei alapján történt, az emlékmű körüli teret Macalik Arnold építész tervezte. A restaurálást Kiss Zoltán Árpád és Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász, valamint Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.