A helyi sajtó összesítése szerint a tiltakozások a gazdasági egyenlőtlenségről, a terhességmegszakítás jogának követeléséről és mindenekelőtt a gázai helyzetről szólnak majd.
A várakozások szerint akár több tízezer ember vonulhat utcára az Izraelnek nyújtott támogatások leállítását, valamint a gázai háború végét követelve.
A hatóságok komoly előzetes intézkedésekkel készülnek, és egyes üzletek tulajdonosai – zavargásoktól tartva –bedeszkázták a kirakatokat.
Hatím Abudajje, az Amerikai Palesztin Közösségi Hálózat elnöke a Washington Post napilapnak a hétvégén elmondta, hogy a Biden-adminisztrációt tartják felelősnek a jelenleg is tartó háborúért, és úgy fogalmazott, hogy „célpontunk a Demokrata Párt és annak vezetése”, köztük Kamala Harris. Szerdán egy zsidó szervezet, az Izraeli Amerikai Tanács Izrael melletti szolidaritási megmozdulást tervez.
Brandon Johnson, Chicago polgármestere előzetesen úgy nyilatkozott, hogy minden tüntetőt szívesen látnak a városban, ahol nem kell attól tartaniuk, hogy a szólásszabadsághoz fűződő jogaikat korlátozzák majd.
Larry Snelling, Chicago rendőrségének vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok beavatkozhatnak, ha az események kicsúsznának a szervezők ellenőrzése alól. „Nem engedjük meg, hogy emberek idejöjjenek, és szétrombolják a várost” – fogalmazott a héten a rendőri vezető.
A Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója hétfőtől csütörtökig tart a Michigan-tó partján fekvő nagyvárosban. Kamala Harris elnökjelöltsége ugyan már két hete, egy előrehozott belső pártszavazáson eldőlt, de hivatalosan itt fogadja majd el a jelöltséget.
Az eseményen a várakozások szerint részt vesznek a párt prominensei, Barack Obama és Bill Clinton korábbi elnökök, valamint Hillary Clinton volt külügyminiszter és korábbi elnökjelölt. A tervek szerint ott lesz Joe Biden hivatalban lévő elnök is, aki július 20-án lépett vissza az elnökjelöltségtől, az alelnökét ajánlva maga helyett.
Kamala Harris csütörtökön az Észak-Karolina állam fővárosában, Raleigh-ban tartott választási gyűlésén ismertette választási programjának első, gazdaságra vonatkozó ígéreteit. Bejelentette egy lakásépítési program tervét a lakhatási válság kezelésére, valamint 25 ezer dolláros egyszeri támogatást az első lakást vásárlók számára.
Az élelmiszerek további áremelkedésének megakadályozására intézkedéseket és szövetségi tilalmat ígért az „árfelhajtás” ellen, ami véleménye szerint bizonyos nagy cégek gyakorlata. A tervet Donald Trump republikánus elnökjelölt kommunista jellegű intézkedésként jellemezte.
Elemzők megjegyzik, hogy az árstabilitás érdekében tervezett válságintézkedés a válsághelyzet elismerése, ami rossz üzenet a hivatalban lévő adminisztráció alelnöke felől.
Több liberális közgazdász amiatt bírálta az elképzelést, hogy az árak befagyasztása idegen az amerikai gazdasági berendezkedéstől, és csak akkor lehet működőképes, ha a termelési lánc teljes egészében megtiltják az árak emelését.
Az Egyesült Államok polgárainak az elmúlt három és fél évben komoly inflációs hullámmal kellett megküzdeniük, ami nagymértékben érintette az energia, az üzemanyagok és az élelmiszerek árát. Az áremelkedés éves üteme 2021 márciusa óta idén júliusban csökkent ismét három százalék alá. A héten közölt adat 2,9 százalékos éves inflációról szólt.
Borítókép: Tüntetők vonulnak a Demokrata Párt hétfőn kezdődő elnökjelölő konvenciója előestéjén a belvárosban, az egyesült államokbeli Chicagóban (Illinois állam) 2024. augusztus 18-án (Fotó: AFP)
