Az orosz–ukrán háború kapcsán a francia biztos körbeturnézta az európai fegyvergyártókat és védelmi minisztériumokat, hogy a gyártási kapacitások növelésére ösztönözze az illetékeseket. Idén januárban bejelentette, hogy az év végére az EU évi legalább 1,3 millió lőszert lesz képes előállítani. A valóság azonban ettől némileg eltér: iparági becslések szerint ennek alig harmadát, talán négyszázezer lőszert sikerülhet idén előállítani Európában.
Breton nagy szószólója emellett egy százmilliárd eurós európai védelmi alap felállításának.
A francia biztos elkövette az egyik diplomáciai főbűnt, amikor bizalmas beszélgetésben elhangzott információkat osztott meg. Januárban ő szellőztette meg a sajtónak, hogy Donald Trump volt amerikai elnök 2020-ban állítólag azt mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy az Egyesült Államok egy támadás esetén nem sietne Európa segítségére.
De Breton magát Von der Leyent is több alkalommal magára haragította. Ilyen eset volt például, amikor megtorpedózta a bizottsági elnök jelöltjét az EU kis- és középvállakozásokért felelős megbízotti pozíciójára vagy amikor a Margrethe Verstager által egy versenyfelügyeleti pozícióra jelölt amerikai professzor ellenében lépett fel. A pontot az i-re akkor tette fel, amikor az EP-választások előtt megjegyezte: úgy tűnik, Von der Leyen pártja, az Európai Néppárt (EPP) a saját jelöltjében sem bízik.
Bár az európai értékeket hirdeti, a szólásszabadságot a jelek szerint nem sorolja ezek közé. Nem is olyan régen fenyegetőzött azzal Breton, hogy akár be is tilthatja Európában az X (korábban Twitter) közösségi platformot, miután annak tulajdonosa, Elon Musk nem volt hajlandó belemenni a tartalmak cenzúrázását célzó titkos alkuba.
Borítókép: Thierry Breton (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)
