Thierry Breton francia biztos lemondott, és azzal vádolta meg főnökét, Ursula von der Leyent, hogy ellene fordult, és megpróbálta megakadályozni, hogy újabb mandátumot szerezhessen mint biztos, közölte a Politico brüsszeli hírportál. Korábban Emmanuel Macron francia elnök jelölte Bretont a pozícióra, aki azt állítja, hogy Ursula von der Leyen a háta mögött megpróbálta meggyőzni Macront, hogy más jelöltet küldjön a csapatába.
Néhány nappal ezelőtt, a leendő testület összetételéről szóló tárgyalások legvégső szakaszában ön arra kérte Franciaországot, hogy vonja vissza a nevemet – olyan személyes okokból, amelyeket nem beszélt meg közvetlenül velem
– fedte fel Breton a Von der Leyennek írt levél tartalmát, amelyet az X-en tett közzé.
A lépés váratlan fordulatot jelent a biztosok kiválasztásában, amelyet alapból megnehezített Ursula von der Leyen kísérlete, hogy a nemek közötti egyensúlyt megteremtse. Eddig olyan országok, mint Szlovénia és Románia Von der Leyen nyomására visszavonták férfi jelöltjeiket, és nőkkel helyettesítették őket.
Az elmúlt öt év során fáradhatatlanul arra törekedtem, hogy a nemzeti és pártérdekek fölött a közös európai jót támogassam és előmozdítsam. Ez megtiszteltetés volt
– írta a levelében Breton, majd folytatta:
A legutóbbi fejlemények fényében azonban – amelyek újabb tanúbizonyságai a megkérdőjelezhető kormányzásnak – arra a következtetésre kell jutnom, hogy a továbbiakban nem tudom ellátni feladataimat a testületben.
Breton azzal vádolta Ursula von der Leyent, hogy Franciaországnak befolyásosabb tárcát ajánlott fel a biztosjelölt megváltoztatásáért, és állítólag ezt a taktikát már kipróbálta kisebb EU-tagországoknál is.
Thierry Breton és Ursula von der Leyen kapcsolata régóta problémás volt, és előbbinek a közelmúltban több tette is megkérdőjelezte az alkalmasságát a biztosi pozícióra.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Breton az előző ciklusban az EU belső piacért felelős biztosa volt, az unió vakcina munkacsoportjának vezetőjeként kulcsszerepet játszott abban, hogy 215 millió adag oltóanyag maradt az EU nyakán és semmisítették meg azt mintegy négymilliárd euró értékben.
Az orosz–ukrán háború kapcsán a francia biztos körbeturnézta az európai fegyvergyártókat és védelmi minisztériumokat, hogy a gyártási kapacitások növelésére ösztönözze az illetékeseket. Idén januárban bejelentette, hogy az év végére az EU évi legalább 1,3 millió lőszert lesz képes előállítani. A valóság azonban ettől némileg eltér: iparági becslések szerint ennek alig harmadát, talán négyszázezer lőszert sikerülhet idén előállítani Európában.
Breton nagy szószólója emellett egy százmilliárd eurós európai védelmi alap felállításának.
A francia biztos elkövette az egyik diplomáciai főbűnt, amikor bizalmas beszélgetésben elhangzott információkat osztott meg. Januárban ő szellőztette meg a sajtónak, hogy Donald Trump volt amerikai elnök 2020-ban állítólag azt mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy az Egyesült Államok egy támadás esetén nem sietne Európa segítségére.
De Breton magát Von der Leyent is több alkalommal magára haragította. Ilyen eset volt például, amikor megtorpedózta a bizottsági elnök jelöltjét az EU kis- és középvállakozásokért felelős megbízotti pozíciójára vagy amikor a Margrethe Verstager által egy versenyfelügyeleti pozícióra jelölt amerikai professzor ellenében lépett fel. A pontot az i-re akkor tette fel, amikor az EP-választások előtt megjegyezte: úgy tűnik, Von der Leyen pártja, az Európai Néppárt (EPP) a saját jelöltjében sem bízik.
Bár az európai értékeket hirdeti, a szólásszabadságot a jelek szerint nem sorolja ezek közé. Nem is olyan régen fenyegetőzött azzal Breton, hogy akár be is tilthatja Európában az X (korábban Twitter) közösségi platformot, miután annak tulajdonosa, Elon Musk nem volt hajlandó belemenni a tartalmak cenzúrázását célzó titkos alkuba.
Borítókép: Thierry Breton (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)
