Bebizonyosodott, hogy Venezuelában a polgári lakosság egy része ellen szisztematikus elnyomási terv létezik, emberek erőszakos eltüntetése, kínzás, gyilkosságok és üldözés folyik – idézte a helyi média a Buenos Aires-i szövetségi bíróság húszoldalas vádiratát.
Döntését a bíróság az egyetemes joghatóság elvére alapozta, amely az emberiesség elleni bűncselekmények eseteire vonatkozik, és amelyet kizárólag a bűncselekmény természete alapoz meg, tekintet nélkül az elkövetés helyére.
Korábban, hétfőn a venezuelai legfelsőbb bíróság elrendelte Javier Milei argentin elnök, Patricia Bullrich biztonsági miniszter és Karina Milei, az elnök húga és elnöki tanácsadó letartóztatását egyebek között pénzmosás és a szabadság jogellenes megvonása vádjával. Buenos Aires és Caracas között a július 28-i vitatott venezuelai elnökválasztás óta feszült a viszony. Az eseményt széles körű választási csalás vádja árnyékolja be.
A választásokat követően argentin diplomatákat utasítottak ki Venezuelából, Buenos Aires pedig felszólította a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Maduro ellen.
A 2013 óta hatalmon lévő Maduro harmadik mandátumát azután szerezte meg, hogy az ország választási hatósága őt hirdette ki győztesnek. A kormány nem szolgáltatott konkrét szavazatszámokat Maduro győzelmének alátámasztására. Az ellenzék saját jelöltje, Edmundo González győzelmét követeli, fellépésének jelentős a támogatása a régió más országaiban és az Egyesült Államokban. González szeptember 8-án Spanyolországba utazott, ahol politikai menedékjogot kért.
Borítókép: Nicolas Maduro venezuelai elnök (Fotó: AFP)
