Szijjártó Péter a kubai kollégájával, Bruno Rodríguez Parrillával közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy utoljára 1983-ban került sor hasonló látogatásra hazánkban, majd kiemelte, hogy bár a két ország csaknem kilencezer kilométerre fekszik egymástól, vannak olyan kapcsolódási pontok, amelyeket meg kell próbálni kiaknázni. Bejelentette, hogy aláírtak három együttműködési megállapodást is, részben a tudomány és innováció területén, és ez lehetővé teheti a fejlesztések összehangolását az egészségügyi tudományok, például a biotechnológia vagy a nukleáris medicina területén, továbbá hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság és a karbonsemlegesség minél gyorsabb eléréséhez.
Kiemelte, hogy továbbra is évi tíz kubai diák tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken, illetve elmondta, hogy legutóbb tizenhárom magyar meghívott vett részt a kubai–magyar rektori konferencia ülésén, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig már építi a karibi szigetországban működő partnerintézményekkel az együttműködéseket.
A külügyi intézetünk és a Kubai Külpolitikai Kutatóintézet közötti megállapodás pedig lehetővé teszi a külpolitikával foglalkozó fiatalok számára a látókör kibővítését
– tudatta. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy kubai hivatali partnere a BRICS csúcstalálkozójáról érkezett, így első kézből értesülhetett a kazanyi ülésen történtekről. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Politikai Közösség vezetői pedig épp Budapesten gyűlnek majd össze november elején, és a reményét fejezte ki, hogy egyszer majd a nagy nyugati és keleti országok vezetői egymással is tárgyalóasztalhoz ülhetnek.
És ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a következő évtizedei a világnak ne a blokkosodásról, hanem az összeköttetésekről, a tiszteletteljes globális együttműködésről szóljanak
– fogalmazott. Figyelmeztetett, hogy erre különösen nagy szükség lenne amiatt, mert az emberiség jól láthatóan olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a politikai beállítottságtól és szimpátiától, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül mindenkit érintenek. – A háborúk, a terrorizmus, az energia- és élelmiszer-biztonsági kihívások elől nem bújhat el senki. Ezek mind globális problémák, amelyekre globális megoldást kell találni, és globális megoldások csakis akkor lehetnek, ha képesek vagyunk egy tiszteletteljes globális együttműködést felépíteni – szögezte le.
Magyarország megteszi a maga kis részét ebben, mivel mi a párbeszédben hiszünk, a párbeszéd sokkal jobb, mint hogyha nincsen párbeszéd, és mi abban hiszünk, hogy a nemzetközi politikának a kölcsönös tiszteletre kell alapulnia
– tette hozzá. A miniszter végezetül érintette azt is, hogy az ENSZ Közgyűlése jövő héten tárgyalja a Kubával szembeni amerikai embargó enyhítésére felszólító határozatot, amelyet Magyarország is támogat. – Mielőtt néhány ügybuzgó majd leírja, hogy már megint micsoda Nyugat-ellenes álláspontot visz Magyarország, szeretném elmondani, hogy ez az Európai Unió egységes álláspontja – mondta.