A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A miniszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a
magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika,
ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival.
És ebben a helyzetben a magyar külpolitikának az a kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a határainkon túl élő nemzeti közösségeink mind, egytől egyig meg tudjanak maradni a szülőföldjükön
– mondta, hozzátéve, hogy ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
Ezért is teszünk sok-sok erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos országokkal a kapcsolataink egyre jobbak legyenek, mivel én azt látom, hogy a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit
– tudatta.
A szomszédos országokkal való kapcsolataink az idei évben most jobbak, mint az esztendő elején voltak
– mondta, kiemelve:
Egyesével ez nem mondható el mindegyikről sajnos, de összességében, én azt gondolom, hogy ez egy reális helyzetértékelés
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év végéig a kormány 61 303 vállalkozást támogatott annak érdekében, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre.
Ez a program 2014 óta körülbelül 222,1 milliárd forint költségvetési forrás felhasználását jelentette, aminek nyomán 431,6 milliárd forintnyi beruházás valósult és valósul meg.
Ennek kapcsán win-win-win szituációt emlegetett, aláhúzva, hogy ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják.
A Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15 332 pályázatot fogunk támogatni és támogattunk […] Kárpátalján ez a szám 34 466 lesz. Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913.
A tárcavezető meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez. 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is, 2026-ig pedig további tíz fog nyílni. Kiemelte, hogy a következő években jelentős közúti és vasúti fejlesztésekre kerül sor Magyarország és Szlovákia között, valamint újabb határátkelő épül a magyarországi Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád között is.
Romániával nyáron megállapodást írtak alá a Kübekháza és Óbéba közötti határátkelőhely létrehozásáról, valamint a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezéséről is.
Van tíz olyan határátkelő is a két ország között, amelyek addig csak szombatonként lehetnek nyitva, amíg Románia nem lesz tagja a schengeni zónának, amit a magyar kormány ezért is erősen támogat.
Magyarország és Szerbia közötti határszakaszon a legfontosabb feladat a mai méltatlan állapotok megszüntetése, ezért a cél Európa legnagyobb és legmodernebb átkelőjének megépítése.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül a legtöbb jogot, a legtisztességesebb eljárást és hozzáállást a vajdasági magyarság kapja a szerb kormánytól. Horvátországgal két új útkapcsolat létrehozásáról állapodtak meg, az egyik Sároknál, a másik Zákánynál lesz, s reményét fejezte ki, hogy ezek mielőbb meg fognak valósulni. A szlovén kormány is úgy döntött, elindulhatnak az első közös programok a magyar–szlovén határon átnyúló fejlesztési alapból, amelynek felállításáról már két és fél éve született megegyezés. A határon túli magyarok számára elérhető széles körű ösztöndíjprogramokat is, továbbá aláhúzta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több száz millió forintnyi támogatást biztosított a kormány.
