A tárcavezető arról számolt be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több mint egy órán keresztül tárgyalt telefonon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, amelynek során többek között szó volt Magyarország energiabiztonságáról, az ukrajnai háborúról és a szíriai fejleményekről is.
Aláhúzta, hogy az orosz Gazprombank szankciós listára helyezésével a jelenlegi amerikai adminisztráció komoly nehézségek elé állított néhány közép- és délkelet-európai országot, köztük hazánkat is, ugyanis ezen a pénzintézeten keresztül zajlik a fizetés a földgázért, a nukleáris fűtőelemekért és a paksi bővítés munkálataiért is.
Szavai szerint emellett Szlovákia, Szerbia és Törökország is kihívásokkal néz szembe e döntés miatt, így velük is folyamatos az egyeztetés.
A miniszterelnök úr és Oroszország elnöke között egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy ezt a problémát kiiktassuk
– szögezte le.
Majd arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy országa elkötelezett az energetikai együttműködés fenntartása, Magyarország energiaellátásának biztosítása mellett.
Elkötelezettek tehát, s közös szándék van arra, hogy az energetikai együttműködést folytassuk. Semmi olyan tényező nincs egyik oldalon sem, sem a magyar, sem az orosz oldalon, amely akadályát jelentené annak, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre
– fűzte hozzá.
Üdvözölte, hogy a paksi atomerőmű működtetéséhez szükséges fűtőelemek ügyében már megtalálták a megoldást. „Jelenleg a Paks II. munkálataiért és a földgázért való fizetési módszerek összehasonlítása és kidolgozása zajlik” – tudatta. Ezzel kapcsolatban pedig azt közölte, hogy ő maga Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával egyeztetett a paksi beruházás felgyorsításáról, s délután az energiaügyért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novakkal is megbeszélést fog folytatni.
Szijjártó Péter ezt követően érintette az ukrajnai háború kérdését is, és
kiemelten fontosnak nevezte a diplomáciai és kommunikációs csatornák folyamatos nyitvatartását, különösen a jelenlegi helyzetben, amely szerinte talán a fegyveres konfliktus eddigi legveszélyesebb időszaka.
„Jól látszik, hogy az amerikai elnökválasztás óta számos elkeseredett, kétségbeesett kísérlet történt és történik arra vonatkozólag, akár Amerikából, akár Nyugat-Európából, hogy a háború elmérgesedjen, a háború eszkalálódjon” – figyelmeztetett.
