Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész – a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak és nemzetiségűek egykori közös küzdelmét a kommunista önkényuralom ellen.
Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el […] nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceausescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában. Temesvár csaknem tíz nemzetiséghez és ugyanennyi vallásfelekezethez tartozó népe a sokféleség példás egységében ezenképpen lett a kovásza a hamarosan az egész országra kiterjedő forradalomnak és szabadságharcnak
– hangsúlyozta Tőkés László.
Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron és a Ceausescu-rendszer és a hírhedt Securitate – a kommunista politikai rendőrség – megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét.
A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónappal később derékba törte Marosváráshely „fekete márciusa”, a Securitate forgatókönyve alapján megrendezett pogromkísérlet – emlékeztetett az EMNT elnöke.
Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük
– szögezte le Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy értékelte: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.
Emil Constantinescu, Románia volt elnöke (1996–2000) arról beszélt: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráit, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceasescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.
Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e Istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll felette semmilyen hatalom és nincs meg benne az, hogy tisztségét alázattal töltse be.
Dominic Fritz, Temesvár német állampolgárságú polgármestere úgy vélekedett: a temesváriaknak kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A polgármester ezek közé sorolta, a város lakóira jellemző szabadságszeretetet, és nyitottságot.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett megemlékezéssorozat vasárnap ér véget.
A forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktáblánál rendezett koszorúzást követően ünnepi istentiszteletet tartanak a temesvár-belvárosi református templomban, amelyen Tőkés László hirdet igét. Ezt követően az Erős vár a család (is) címmel a Tőkés család könyvét is bemutatják.
Borítókép: Temesvár, 2024. december 14. Tőkés László volt püspök (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
